Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Saly Noémi: A KÁVÉCSERESZNYÉTŐL A FEKETE LEVESIG

Konyhai kávépörkölő, F&K gyűjtemény Kávétartó doboz fémből, F&K gyűjtemény Kitchen coffee roaster, F&K collection Metal coffee box, F&K collection Négy fokozat, négy árnyalat (vagy öt...) • Hamburgi pörköléshez csak az Arabica fajta alkalmas. A kávészemek világosbarnává válnak, de a rajtuk lévő kis barázda még nem színeződik el. Az így pörkölt kávét durvára őrölve, szűrt kávéhoz lehet használni. Narancsos árnyalatú, kicsit savanykás főzete az úgynevezett „Blümchenkaffee" ('virágocska-kávé', mert áttetszik rajta a csésze virágmintája). • A bécsi pörkölés során a - még mindig csakis A rabica - kávészemek egyenletes középbarnává válnak. Főzete már nem áttetsző, a savanykás íz mellett megjelenik a kesernyés is. Remek kiegészítője a tejszín vagy a jó tej. • A francia pörkölésnél már adhatók a keverékhez Robusta fajták is. A szemek sötétbarnák lesznek, de felületük még száraz, fénytelen. Az eredmény ugyancsak „hosszú kávé" készítésére a legalkalmasabb, bár ebből már lehet és szoktak is presszókávét főzni. • Az olasz pörkölés során a magvakat annyira felhevítik, hogy a felületükön kiütközik az olaj. Az így pörkölt 13