Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - A játékkereskedők jellemzése, kapcsolatuk a vevőkkel
Ők tolmácsolják a vevők kívánságait az iparnak, ők segítenek a vásárló közönség ízlését helyes irányba terelni." A szerző a játékszerek ideologikus értékelésének, a szocialista-realista játékszer fogalmának sokkal nagyobb teret szentel, mint annak, hogyan bánjon a kereskedő a vevővel. De azért erre is sor kerül. Abban, hogy milyen eladói magatartást javasol, visszaköszön a „régi" kereskedők hibáinak kiküszöbölésére való törekvés: „НЙ a vevő megállapodott abban, hogy mit vesz, udvariasan, figyelmesen, de nem erőszakosan, más árut is ajánl a gyermek számára. (...) На я szülők gyermekükkel jönnek vásárolni, legyünk kedvesek és foglalkozzunk a gyermekkel is, mutassuk meg neki, amit látni kíván, még akkor is, ha annak megvételéről akkor éppen nincsen szó." Új elem, ami éppen ekkoriban válik egyre gyakoribbá, hogy a gyerekek maguk is önállóan vásárolnak. Hogyan bánjunk velük? „Gondot kell fordítani arra, hogy az önállóan vásárló gyermeket a legnagyobb figyelemmel és türelemmel szolgálják ki. Becsüljék meg, segítsék önállósodni azzal, hogy kellemessé és egyszerűvé teszik számára a vásárlást, s bánjanak velük legalább olyan udvariasan, mint bármelyik felnőttel." 2 2 Az ötvenes évek végén újabb szakkönyv jelenik meg a kereskedőtanulók számára, amely kisebb teret szentel a játékszerek ideológiájának, s fő témája, az áruismeret mellett kitér a vevőkkel való foglalkozásra is. Csentes lózsef már a vásárló indítékait helyezi előtérbe: „A játékboltba lépő vevő ajándékozni akar. Ez már eleve kellemesebbé teszi a játékszakmában végzett munkát. A vevő örömet akar szerezni, ezért számára már a vásárlás is félig ünnepnek számít, kivételes alkalmat jelent. Az eladó ne mutassa, hogy az ő részére a játékszerek bemutatása, eladása megszokott, sőt néha unott munka, hanem előzékenyen, derűs hangulattal segítse a vevőt. Az eladóval szemben az egyik legfőbb követelmény, hogy lelkesen, kedves figyelemmel legyen segítségére a játékszer kiválasztásában. (...) Az eladás művészete elsősorban a vevőismeret" - állapítja meg. A szülővel érkező gyerek kéréseit ne használja fel arra az eladó, hogy drágább játékot vétessen meg a felnőttel, s az egyedül érkező gyerekvásárlókkal való foglalkozás esetében is legyen a készségesség és a kedvesség a fő, de hangsúlyt kap az is, hogy az eladó ne éljen vissza a gyerekek tapasztalatlanságával, és ne a pénze szerint becsülje a vevőt. „A játékbolt számára az az igazi haszon - hangsúlyozza a szerző -, ha a vevő elégedetten távozik a boltból." 2 3 látékosztály Budapesten az Úttörő Áruházban, I950-es évek Toy department in the Úttörő dept store, around 1950 34
