Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - A játékkereskedők jellemzése, kapcsolatuk a vevőkkel

szerűsítésére, és a gyártókat hirdetéseiben fel is sorolta. 1905 decemberében а Нош' lpor című lap megjegyzi: „elismerés illeti a Bettelheim czég hazafias főnökeit fáradozásukért." A vállalat több magas kitüntetésben is részesült. 1903ban megkapta az Országos Iparegyesület díját, vezetői pedig 1910-ben magyar nemességet kaptak a királytól iparpártoló tevékenységükért. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezeknek az elismeréseknek a reklámértékét ebben a korban. A piac kis felvevőképessége és a magyar termékek külföldi exportjának korlátozottsága miatt, mindennek ellenére sem jött létre jelentős magyar játékipar, és így a boltok kínálata továbbra is főként import játékokból állt. Az 1920-as években újból felmerült, milyen módon lehetne növelni a piacon a magyar játékok arányát. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége saját játékműhelyt hozott létre, és kereste a termékek értékesítésének útjait. Legnagyobb felvevője, úgy tűnik, éppen a külföldi tulajdonú Corvin Áruház volt. A magyar játék hiánya az államosítást követően is rendkívül nagy problémát jelentett a kereskedelem szempontjából. Csak 1950 után indult meg a játékkészítő kisipari szövetkezetek szerveződése, de ezek sem voltak képesek az igények kielégítésére. Ismét importra szorult a magyar játékkereskedelem, csehszlovák, német és szovjet játékok jelentek meg kiállításokon, majd az üzletek, áruházak polcain is. A nyugati országok játékai csak a 80-90-es években, már a TRIÁL-korszakban juthattak el a hivatalos kereskedelem csatornáin a vásárlókhoz. A játékkereskedők jellemzése, kapcsolatuk a vevőkkel A 19. század közepét-végét követően, a játékkereskedelem fellendülésével a játékkereskedők megítélése egyáltalán nem volt egyértelműen pozitív. Pénzéhesnek, A Corvin Áruház gyermekek számára készült reklámkönyvének címoldala, 1920-as évek vége Front page of the Corvin dept store s children book. The end of 1920s profithajhásznak tartották őket, a gyerekek ízlése megrontójának, a fölösleges vágyak felkeltőjének, s kicsit a gonosz képviselőjének. Már a korai hazai pedagógiai játékkritika kiemeli, hogy a kereskedő az üzleti haszon érdekében milyen módon manipulálja a gyerekeket, hogyan tereli figyelmüket a rossz, ízléstelen, haszontalan játékok irányába: 31