Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - Játékkereskedések a város szövetében

szerepük növekedésével itt is megjelennek, gyakran hasonló sorsra ítélve. Az Andrássy úton sem hosszú életűek, a Reichmann cég például egy jobb kilátásokkal kecsegtető környékre, sőt címre költözik, a rendkívül népszerű Múzeum körút 19-be, a Múzeumkert mellé. Ez a kereskedelmi ág jól láthatóan kapcsolódott a gyerekek számára elérhető szabad területekhez, és azok a cégek, amelyek ilyen helyet választottak, viszonylag hosszú időn át fenn tudtak maradni. Úgy tűnik, a tőkeerő és a koncepciózus vezetés mellett ez a szempont is érvényesült abban a néhány esetben, amikor jelentős, hosszú időn át fennálló játéküzletek jöttek létre. A Király utca az 1930-as évek elején Király street, Budapest, around 1930 A Múzeum körút látképe, képes levelezőlap. 1900-as évek Museum Boulevard in Budapest, postcard around 1900 Kertész Tódor Kristóf téri üzletének portálja egy korabeli hirdetésén, 1910-esévek Tódor Kertész shop in Kristóf square on an adverisment, around 1910 A legkiemeltebb terület a Belváros magja, a Váci utca és környéke. Már a 19. század 70-es éveiben ez volt a kereskedelmi központ. Kertész Tódor kényszerű költözésekor sem hagyta el ezt a környéket, a Kristóf téren nyitott új üzletet. A Rippel- és a Brunner-féle játékkereskedés is maradt a Belvárosban. A később alakult, de nagy hírnévre emelkedett és hosszú életű üzletek e kereskedelemi terület kiszélesedését követően is ugyanezt a 23