Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - A nürnbergiáru-kereskedések

rákat, hangszereket, mágneses és optikai játékokat stb. Bár a 19. század végétől a hirdetésekben, a kereskedő­listákon és a cégbejegyzésekben is egyre nagyobb számban jelentek meg a szakosodott „játékszer-raktárak", mellettük a 20. század első évtizedének végéig az olcsó tömegjáték beszerzésének fontos helyszínei voltak ezek a kereskedések. A legnagyobb budapesti nürnbergiáru­kereskedők gyakran évtizedekig megőrizték ezt a vegyes jelleget. Például Kertész Tódor 1861-ben nyílt üzletének nürnbergiáru- és díszmű-kínálata és ilyetén elnevezése is mindvégig (1935-ig) megmaradt, miközben a város egyik legjelentősebb játékkereskedésének számított. Az 1870­es évek elejétől az 1920-as évekig működött a Késmárky és Illés cég, amely bőráru-, díszműáru- és nürnbergiáru­részlegei mellett külön üzlethelyiséget tartott fenn a játék­kereskedés számára: ez eleinte a Kerepesi Bazárban volt, majd 1909-ben létrehozták Budapest első igazi, modern játékáruházát, az Árkád Bazárt. Együtt jelent meg a nürnbergi és játékáru az olcsóbb árucikkeket kínáló Király utcában, a Rothauser testvé­reknél. Az üzlet 1880-ban már létezett, s egész hálózattá válva egyre beljebb, a Belváros felé húzódott. A vegyes árucsoport elnevezése túlélte az államosítást is: még az 1957-es Vállalati Címtárban, a Sport-, Hangszer­és Játékáru Nagykereskedelemi Vállalat profiljának le­írásánál is a nürnbergi áru kifejezést használták. Kertész és Eisert díszműáru-kereskedésének hirdetése az 1860-as évekből Advertisement of Kertész & Eisiert's handicraft shop, around 1860 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom