Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

HIÁNYCIKK A JÁTÉK! - Az áruházak kínálata 1976-ban - Játékhiány az 1980-as évek végén

látszó gyermek a Centrum Áruház vásárán, 1980 Boy playing at Centrum s fair, 1980 „A népgazdasági feladatok eggik kulcskérdése továbbra is a fogyasztási cikkek gyártásának növelése, választékának bővítése és minőségének megjavítása" - mondta Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs 1978-ban az SZKP KB tanácskozásán. Tíz év múlva, 1988-ban Brezsnyev már sehol sem volt, de „a fogyasztási cikkek gyártásának növelése" továbbra is probléma, és állandó témája a híreknek. Az 1988-as karácsonyi riportoknak, akár újságban, akár a tévében, visszatérő refrénje, hogy tulajdonképpen „van áru, csak nem annyi, mint tavaly". Az Ország-Világ 1988 karácsonyi száma is foglalkozik a játékhelyzettel. Egyre nagyobb hiánycikké vált a Lego. Hárs György igyekezett megnyugtatni a lakosságot. „Van Lego, csak kisebb mennyiségben. Legalábbis vidéken bizonyára gyorsan elfogy a készlet. A budapesti üzletünkben megpróbáljuk folyamatosan árusítani." A TRIÁL a helyzetet látva megpróbált az NDK-ból rendelni olcsó, elemes építőjátékot. „Olcsóbb, mint a Lego, és jó" mondta Hárs. Aki lemaradt a Legóról meg a hölgybabáról, annak hoztak import játékot a szocialista országokból. A lendkerekes autó, a műszőrme játék és a tricikli választéka megfelelő volt. Természetesen, akinek volt pénze, ekkor is vásárolhatott megfelelő játékot. Egy beszélő játékmackó 1500 forintba került, egy Mehanotehnika márkájú játékautóért pedig 780 forintot kellett fizetni. A fő probléma az igazgató szerint az volt, hogy a szocialista országokból rendelt áru nehezen érkezett, és a kínaiak is késtek az ígért cikkekkel. „Csecsemőbabákat" szintén csak kis mennyiségben tudtak szerezni, ugyanis ezek Csehszlovákiából és az NDK-ból jöttek volna, csakhogy nem érkeztek meg idejében. A régóta népszerű diavetítő is hiánycikk volt. Arra a kérdésre, hogy vajon lesz-e diavetítő az idén, az igazgató tömör, frappáns válasza ennyi volt: „Reméljük, lesz. Legalábbis mi megrendeltük Lengyelországból." Az 1990-es évekre a piaci helyzet megváltozott. Megszűnt a TRIÁL és a külkereskedelmi vállalatok korlátozó hatalma. A szocialista rendszer megbukott, így a játékkereskedelem is a piacgazdasági viszonyokhoz igazodott. Sajnos a magyar játékgyártás nem tudta felvenni a versenyt a külföldi piacokkal. A játékboltok sorra megszűntek, vagy az új helyzethez alkalmazkodva átalakultak. 91