S. Nagy Anikó - Babucsné Tóth Orsolya - Szoleczky Emese: Mindenütt hódít. Reklám a nagy háborúban (1914–1918) (Budapest, 2009)

HI'liílllllMII M'.ll! Békejelvények Peace badges „Benősülnék oly családba, a melynek legalább 200 kiló nullás lisztje és 30 kg. zsirja van... " Az apróhirdetések rövidre szabott mondatai jobban simultak a valós életkörülményekhez. Az árak például már a háborús inflációt tükrözik 1918-ban. Kellő tisztelettel olvasandó azon hirdetés, amely három altábornagyi nadrágot és három zsinóros katonakabátot kínál 2.000 koronáért. [Vajon mire használták ezeket a nadrágokat?] Egy kevésbé használt bunda mókusbéléssel 2.800 korona volt a Rumbach utcában, a 3. emeleten. Aki negyvenes gallért keresett, annak ez idő tájt a Klauzál térre kellett mennie, de csak a földszintre. Apró dolgokat is érdemes volt hirdetni: „Kelenföldön átvehető két méter kabátposztó jutányos áron". Egy „jó karban lévő" könyvszekrényt hirdetett valaki 1.600 koronáért. A világháború utolsó évében a legkeresettebb cikk az arany és az ócska ruha volt. Csak a hamis fogak [töröltek is], a parafa dugók és a hordók tartották a versenyt az arannyal és az ócska ruhával. Megszaporodtak a csereüzletre vonatkozó hirdetések is: amit nem tudtak pénzéit megszerezni, megkapták csere útján. A cukrot, kávét, szappant, mint jegyre járó cikket nem volt szabad hirdetni. A sok szenvedést, emberi nyomorúságot, bánatot hozó esztendők ünnep- és hétköznapjait sajátos látásmódjával és eszközeivel mutatja be a ma emberének a reklám. Az apró papírdarabkák éppúgy hozzátartoznak e korszak hirdetés- és propagandavilágához, mint a szűletőfélben lévő óriásplakát műfaja. A reklám tükrözte a tömegek nyugodt élet utáni vágyát is: 1918 tavaszán már békéje Ívé nyéket hirdetett.