Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)

Az újjáépítés nehézségeit akkor lehet igazán megérteni, ha tudjuk, hogy a vasúti műhelyépületek (s bennük az eszköz- és szerszámkészlet) 40 százaléka semmisült meg. Az Istvántelki Főműhely azonban már 1945 februárjában (alig két héttel a pesti harcok elülte után) megkezdte a mozdonyok javítását - s ebben a hónapban 45-öt sikerült is üzembe helyeznie! Az év közepéig 302 teher- és 146 személykocsit is forgalomba állítottak, de nyártól kezdve szükségessé vált a magánipar bevonása is, hogy a célul kitűzött 10 000 vasúti kocsi év végéig elkészülhessen. Különböző nehézségek miatt végül „csak" 77 százalékosra sikerült a teljesítés, de a körülmények ismeretében ez is óriási eredmény. 1946-ra a vasúti hidak javarészét is használhatóvá tették. Az eredmények - nem érdemtelenül! - a Közlekedési Minisztérium és a MÁV első emberének nevéhez kötődtek. Ahogy előrehaladt és erősödött az áruszállítás kiépítése, úgy nyílt lehetőség arra, hogy a személyszállításban, az utasok ellátásában is változások történjenek. Utóbbit a MÁV közönségszolgálata mellett a Konzum Szövetkezet végezte, a Wagons-Lits-vel kötött szerződés alapján. 23 (favázas) étkezőkocsit és 27 hálókocsit helyeztek üzembe. 1948 januárjában elindult a „kosaras étszolgálat" is, mely ekkor egyedülálló volt Európában. A restik továbbra is magánkézben voltak. 1948 nyarán az államosítás csak két nagy éttermet érintett: a Keleti és a Nyugati pályaudvarit. (Ekkor csak a 100 főnél többet foglalkoztató üzemek kerültek állami tulajdonba.) 1948 augusztusában konferenciára gyűltek össze a kelet-európai vasúttársaságok képviselői. Az általuk kötött megállapodás értelmében nemzeti társaságokat, vállalatokat hoztak létre az utazóközönség ellátásának 26. A Konzum figyelő címlapja, 1948 érdekében - mégpedig úgy, hogy azokból a „tőkés érdekeltséget" kizárták. Itt és ekkor fogant meg a Vállalat, mely végül 1948. november 20-án született meg. Ezen a napon hagyta ugyanis jóvá a Gazdasági Főtanács, hogy létrejöjjön az önálló Utasellátó Nemzeti Vállalat. Az alapítólevél ekképp rendelkezett ellátandó feladatairól: a vasúti és más közlekedési vállalatokhoz tartozó területeken és állomásain vendéglátó-ipari üzemek, dohányáru- és virágárusító pavilonok működtetése, illetve italmérés, italértékesítés, reprezentációs rendezvények áruval való ellátása.