Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)

9. Wagons-lits embléma Szinte bizonyos, hogy a kényelemre oly fogékony magyar olvasónak is ínyére lett volna mindaz, amit a lapban ol­vashatott. No de nem is kellett már sokat várni - az öreg kontinensen ugyanis még ebben az évben megalakult az első nemzetközi hálókocsi társaság. Minden rosszban van valami jó, szokták mondani azok, akik nem akarják elfogadni, hogy a rossz - rossz. Pe­dig igazuk van. Az biztos, hogy Georges Nagelmackers, a fiatal belga mérnök számára szerelmi csalódása nagy csapás volt (tény, hogy nem szerencsés, ha a nagybá­csi jobban szereti az unokahúgát, mint ahogy az illen­dő...), mert egészen Amerikáig ment felejteni. 1867­68 fordulóján aztán új ismeretségre tett szert, ami ellen már családjának sem lehetett kifogása. Hogy első látás­ra beleszeretett-e a Pullman-kocsiba, vagy többször kel­lett rá jegyet váltania ehhez, azt nem tudni, de az bizo­nyos, hogy nagyon megmozgatta a fantáziáját, s fejében szép lassan egy nagyszabású üzleti terv körvonalazódott. Kivitelezésével viszont igencsak iparkodnia kellett. Mert mire visszatért Európába, a szigetlakók is beindították gépezetüket. Ugyanis Nagy-Britannia vasúti hálózatában az 1870-es évek elején már megjelentek az első háló­és szalonkocsik - méghozzá Pullman szaktudásának fel­használásával. A mérnök úr elképzelése az volt, hogy egy nemzetközi társaságot hoz létre a kontinensen. A belga kormányzat és maga az udvar is támogatta az öt­letet, így meglett a szükséges tőke is. (II. Lipót király egyébként maga is kiváló üzleti érzékkel rendelkezett ­hogy a hasznot többre tartotta, mint az emberiességet, arról örökkön tanúskodni fog mindaz, amit Belga-Kon­góval művelt...) 1872-ben be is jegyezték a céget Com­pagnie Internationale des Wagons-Lits, azaz Nemzetközi Hálókocsi Társaság néven. Amerikai és angol üzlettársa­it 1876-ban sikerült kivásárolnia a vállalkozásából, ek­kor már 53 hálókocsi tartozott a kocsiparkba. Nagelmackersnek bőkezűen fizetett az élet kiváló ötlete­iért. Viszont a vagyon nem minden, erre is kiváló példa életműve, mivel siker ide, pénz oda - mégiscsak fontos­nak érezte, hogy más területen is bizonyítson. így esett meg, hogy 1900-ban elindult a párizsi olimpián! A mér­nök úr ugyanis nemcsak gőzvontatású kocsikban volt já­ratos, hanem a zabmeghajtásúakhoz is értett: 55 évesen postakocsi-hajtásban sikerült aranyérmet szereznie. 10. Wagons-lits részvény, 1910-es évek

Next

/
Oldalképek
Tartalom