Fürdők – Fürdőhelyek, Magyarország fürdői (Budapest, 2008)

A legfontosabb természetesen a gyógyító hatású hideg vagy meleg víz, a rá épített fürdővel. Ezt foglalja keretbe a fürdőtelep, amely általában szép természeti környezetben, erős szelektől védetten fekszik. A tengerszintnek megfelelően dús növényzet, fenyveserdő veszi körül. Szép, gondozott parkban áll a kút — fölé díszes kútházat emelnek - innen pedig ápolt, hosszú sétautak vezetnek a környező erdőkbe, esetleg a magaslati kilátóponthoz. falán a legjellegzetesebb épület a fedett sétány (kolonnád). Ez arra szolgált, hogy rossz idő esetén itt talalálkozzanak, sétálhassanak a vendégek. Kisebb telepeken fából épültek, míg előkelőbb helyeken díszes kő-vas-üveg építmények voltak. A vendégek általában különálló villaépületekben szálltak meg, vagy a közeli falvakban béreltek lakást. Nagyobb településeken természetesen szállodák is voltak. A vendégek ügyes-bajos dolgaikat a fürdőigazgatóságon intézhették. A fürdőhelyen tartózkodó vendégekről nyilvántartást, ún. „kurlistát" vezettek, ezek ma értékes kordokumentumok. A fürdőorvos a hét meghatározott napjain rendelt, nagyobb helyeken az egész idényben a fürdőhelyen tartózkodott. A nyaralás és a gyógyulás szorosabb kapcsolatban állt mint ma, így a vendégek többsége akkor is vállalt valamilyen kúrát, ha egészséges volt. Választék volt bőven: ivó-, juhsavó-, szőlő-, levegő- és iszapkúra, sós-, hideg vagy meleg fürdő. A fürdőhelyen töltött idő átlagos időtartama akkoriban lényegesen hosszabb volt. A kor szokása szerint legalább négy vagy hat hetet, sokszor azonban nyolc-tíz hetet is eltöltöttek egy helyen. A fürdőélet legfontosabb tartozékainak egyike volt a gyógyterem (kurszalon). Ez egy tágas és tetszetős berendezésű terem vagy csarnok, amely nevével ellentétben nem gyógyításra, hanem a vendégek napközbeni tartózkodására szolgált. A kúra vagy a séta után így a vendégeknek nem kellett a szállásukra visszavonulni, hanem itt idejüket töltve üldögélhettek, beszélgethettek. Rendelkezésükre állt biliárd, kártyaszoba, könyvtár, újságolvasási lehetőség. Gyakran kávéház is volt az épületben, ez már természetesen nem ingyenesen. A fürdőhely tulajdonosai a közönség szórakoztatásáról sem feledkeztek meg. Nagyobb helyeken színház is működött. Karlsbadban már 1788 óta volt állandó társulat. A Dunántúlon Balatonfüreden nyílt meg az első kőszínház Kisfaludy Sándor kezdeményezésére 1831-ben, itt neves színészek is felléptek. Kisebb helyeken általában vándortársulatok vagy műkedvelők tartottak előadást. Zenepavilon is volt minden magára valamit is adó fürdőhelyen. Minden nap délelőtt és délután meghatározott időben szólt a zene. Leggyakrabban népszerű indulókat, keringőket vagy cigányzenét játszott a zenekar. Népszerűek voltak a zenés-táncos összejövetelek, bálok is mert a gyógyuló betegek már szórakozni vágytak. A hét-