Kiss Imre: Szódavíz, egy magyar kultuszital, Szikvíz ipartörténeti album (Budapest, 2008)

tudott visszagurulni a szájhoz se. Egyik látogatónktól tudom, hogy ezek a golyók kedvenc játékai voltak a korabeli gyerekeknek, így vonultak be a „Pál utcai fiúk" a szikvíz-történelembe. Az üvegekről külön albumot lehetne és illene készíteni, s abban talán lenne elég hely a tipológia felállítására és az üveggyárak technológiájának taglalására. Például részletezhetnénk, hogy a piros üvegek miért is készültek belső színezéssel, és igényeltek ezért kétszeri égetést. A kiállításban szereplő „kék korszak" persze merő fikció, a másutt felbukkanó Picasso kék korszakára emlékeztetendő, mint ahogy a „gyógyszertárak gyöngyszemei", a „piros parádé" és a „tiszta zöld" is természetesen az. Az üvegek mérete is sokféle, a miniatűr parfümös változattól a kétdecis piccolókon át a háromliteresig terjed, megmunkálásuk szerint lehetnek domborművesek, homokfúvottak és festettek, esetleg mindhárom egyszerre. (Ujabban kedvelt ajándék az ukrán import üvegek sajátkezű festett díszítése - szereti a szépet a magyar.) Formaviláguk is igen változatos képet mutat, a csepp formától a szoknyás, vállas, kétgömbös változatokon át egészen a körte alakúig. A legszebbek, minden kétséget kizáróan, a patikusok által forgalmazott üvegek, és felirataikat tekintve is igen gazdagok és közlékenyek. Leggyakrabban a tisztaságra asszociáló kék színt választják, de találtunk köztük egy Békéscsabáról származó aranyozottat is. (Mi sem természetesebb, mint hogy „az Arany Kereszthez czímzett" gyógyszertárból származik.) Valamennyien felírják, hogy baktériummentes, vegytiszta folyékony szénsavas, „szűrlézett" esetleg artézi vízzel készített terméket forgalmaznak, és a patika nevét általában allegorikus képek jelenítik meg, mint például „az Őrangyalhoz czímzett" jászberényi gyógyszertárból való remekmívű munkán. így tűnik fel HYCIEIA a Szeghy gold colour. (Naturally, it comes from the „Pharmacy to the Cold Cross".) All of them give us the information that they are marketing products that are free of germs, have clean liquid carbonic-acid, filtered and made of spring water, and the name of the pharmacy is allegorically visualized, e.g. on the masterpiece which comes from the pharmacy „to Archangel" in Jászberény That is the way we find the name of HYGIEIA on a bottle from Sándor Szeghy's pharmacy confirming it comes from SZEGZARD. The Hungarian Crown names another pharmacy but here some other tones are blended. For instance, the figure wearing the traditional an symbolic Hungarian uniform in the shield of László Gömbös, pharmacist at Szentes, as well as the bust of King Matthias pictured by Mátyás Schwarz or György K. Szabó from Izsák, can be read as a credo. Soda bottles as sources of information are made more manifest in those cases where the silhouette of Great Hungary can be seen or demanding texts like „No, No, Never!" or „Everything Back!" can be read, but Izidor We/s's hexagram is not less unambiguous either. The „shaking hands" of the tavernkeepers' soda factory in Szeged is a more conciliatory message and can be understood as the symbol of composure, compromise and cooperation. Another examples are the cluster of grapes pictured by the Tavernkeepers' and Grocers' Sz.Gy. Inc. at Kőbánya or the bacchanália scene of Fraunhofer's soda plant in Szeged, which take us over to the world of the „fröccs". I'll tell you about that later. One of our most interesting bottles is a beautiful indigoblue coloured one created by József Chleicher (19 Kacsa Street, Budapest), who found it necessary to put the following message on the back thereof: „Outside Budapest this bottle is considered as stolen".