Csapó Katalin - Füreder Balázs - Sári Zsolt: Reneszánsz ételek – Ételek reneszánsza Időszaki kiállítás 2008. március–május (Budapest, 2008)

28. Hans Baldung-Crien: Nyulat bontó szakács, 1511 A 15. századra datálják a következő magyar és cseh ételeket: „ponty zsírral párolva és egy fácánlé"; „szegfűborslé a rántott harcsához, pontyhoz vagy más halakhoz"; „sült kappan gyömbéres lében"; „borsiémártás vadsülthöz" - igaz, ezek pontos keltezéséről megoszlanak a vélemények. A következő század derekán keletkezett Messisbugo „pisztráng borban magyar módra" leírása. (Messisbugo régi ferrarai nemesi család ivadéka. 1515-ben már I. Alfonz szolgálatában állt, és politikai karrierje egészen 1548. novemberében bekövetkezett haláláig töretlenül ívelt felfelé.). 1569-ből származik egy „barack és szilva liktárium" recept, melyet Choron Zsófia írt le Nádasdy Kristófnénak. A 16. század második felében íródott a napjainkban is elsőnek tartott magyar szakácskönyv a Szakács tudomány, melynek szerzője az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmesterének nevezi magát. Szintén e korszakból származik egy Szakácskönyv-töredék \$>. Ennek szerzője, tulajdonosa, de még pontos keletkezési ideje sem állapítható meg. A 17. század az előzőhöz képest már bővelkedik a szakácskönyvekben. A század legelején vetették papírra Szent Benedek/ Mihály szakácskönyvéi (1601 ), majd 1624ből származik egy Régi magyar ételrecipe (a recept pontos címe ismeretlen). Az 1600as évek közepe táján íródott a Zrínyi-udvar szakácskönyve. Készei János 1680. augusztus 23-án Radnóton befejezte Bornemisza Anna számára Marx Rumpolt Ein new Kochbuchjának fordítását, majd a század végén megjelent a Tótfalusi Kis Miklós nevével fémjelzett első nyomtatott magyar szakácskönyv (Szakács mesterségnek könyvecskéje...).