Csapó Katalin - Füreder Balázs - Sári Zsolt: Reneszánsz ételek – Ételek reneszánsza Időszaki kiállítás 2008. március–május (Budapest, 2008)

és a velük együtt sütött zöldségek sora. Az édességek elsősorban mandulával készültek, ismerték a tortákat és az aprósüteményeket, az ételekhez fűszeres borokat ittak. A város vezetői, gazdag polgárai már ezüstvillával ettek. A firenzei lakomákat bőség, változatosság és az ünnepi meglepetések sora jellemezte. A szakácsok szinte építészeti és szobrászati remekműveket alkottak, a terített asztalt a formák és a színek rendkívüli változatossága jellemezte. 1533-ban az ifjú Medici Katalint (1519-1589) a későbbi francia király, II. Henrik (1547-1559) vette nőül. A díszes esküvő száz kosárnyi kellékét Katalin kívánságára Firenzéből szállították, páncélszekrényben vitték az ékszereket, s külön kocsikon az esküvői torták, sütemények hozzávalóit. A gyönyörű borosüvegeket és a jó borokat a bormester felügyelte. Franciaország leendő királynője előbb Rómában élt, majd Firenzébe került, ahol a dominikánus Santa Lucia és a bencés Murate kolostorban nevelkedett. Mindkét hely híressé vált fűszerkészítményeiről, édességeiről s illatos gyógyfüveiről, kenőcseiről. Talán az itt szerzett ismeretek okán érdemelte ki Katalin az „éléskamrák tiszteletreméltó királynője" címet. Maga is szívesen főzött, a francia konyha finomságait firenzei receptekkel tette változatosabbá, megújítva a korabeli szakácsművészetet. Úgy hírlik, ő terjesztette el az Alpokon túl is a toszkán zöldbabot, új ízeket honosított meg a sült húsoknál, ő készített először narancsos libapecsenyét és palacsintát Franciaországban, sőt az ő nevéhez fűződik a híres besamelmártás is. Ő vezette be a francia konyhába a spenótot, az articsókát és a petrezselymet. A franciák asztalán Katalin jóvoltából jött divatba a borjúhús, megjelent a pulyka, a gólya és a teknősbéka. Az ifjú II. Henrik kedvence a csiga volt, de a francia szakácsok megismertették a toszkán rántott velőkrokettel és az édes-savanyú májjal is, az esküvőn pedig „Medici módra" készített, gesztenyével töltött gyöngytyúkot tálaltak, szarvasgomba-körítéssel, tejszínnel és narancslével locsolva. A legenda szerint ez a szakácsművészeti sikersorozat folytatódott egy másik Medici-lánnyal, Máriával (15731642), aki IV. Henrik francia király hitvese lett, és szintén számos firenzei étellel ismertette meg a francia királyi udvart: például az omlós tésztával, különféle krémekkel, a töltött süteménnyel, valamint egy tejből és mézből készült italféleséggel.