Csapó Katalin - Török Lajos: Tisztelet a Gundeleknek (Budapest, 2007)

Gundel János Emlékezés Gundel Károlyra „Vendéglátás Szabadegyetem" (BGF-KVIFK), előadás, 2006. november 15. Sokféle módon lehet emlékezni Gundel Károlyra, a magyar gasztronómia egyik vitathatatlanul legnevesebb alakjára. Ezekben a napokban (2006. november 28-án) lesz ötven éve, hogy elment, hogy örökre eltávozott az oly nagyon szeretett életből, az étteremből, a konyhából, a nagy betűs VENDÉGLŐBŐL. Emberi és szakmai nagyságát igazolja, hogy ennyi idő eltelte után is, fontos és elismert része napjaink vendéglátós világának. Szakkönyvei, az antikváriumok keresett kincsei, ma is tanítandó, ma is érvényes ismereteket tartalmaznak. Ipartestületi munkája, sok fronton vívott harca a szakma elismertetéséért és érdekében, szintén példaértékű. Meglátásai, javaslatai, tervei és tettei a hazai idegenforgalom fellendítésére, úttörő szerepet játszottak a maguk idején. Ezek közé tartozott a magyar konyha népszerűsítését szolgáló, először 1934-ben, azóta már kilenc nyelven, több mint kétmillió példányban megjelent műve, a „Kis magyar szakácskönyv", ami 70 év elteltével is napjaink könyvpiacának slágerei közé tartozik. Gundel Károlyra, a nagyapámra, ars poeticájára, néhány ma is érvényes gondolatának felidézésével (Gundel Imre könyve segítségével), továbbá egy csodával határos módon megmaradt, és már nagyon régen hozzám került hanglemezt idézve szeretnék emlékezni. Ha nagyapám életében volt valami fontosabb, mint szeretett vendégei, akkor az csak imádott családja lehetett. Felhőtlen boldogságban eltek nagyanyámmal, aki nélkül a vendéglő, a konyha sem lett volna teljes. Tizenhárom gyermeket neveltek fel hitben, szeretetben és lehetőleg mindenben felkészítve őket az élet viszontagságaira. Ennek a határtalanul boldog családnak a „titkát", nagyapám, alapvetően vidám egyéniségének megfelelően, de nagyon komolyan, egy színházi lapnak a következőképen fogalmazta meg: „Főzd meg jó puhára a kiválasztott médiumot, s szeresd oly forrón, ahogyan csak szeretni tudsz. Hámozd le és dobd el magadtól az önzésnek még a csíráját is. Fordítsd minden erődet és figyelmedet családod Gundel Károly gyermekeivel Balatonszemesen, 1928