Csapó Katalin - Török Lajos: Tisztelet a Gundeleknek (Budapest, 2007)

menjünk ki a Gunclelhezf" Ugyanott írja: „Olyan ő, mint egy sütőkemencéből frissen kivett és frissen megszelt jófajta köménymagos házikenyér: csupa jóíz, csupa tisztaság, csupa áldott emberiesség. " Harsányi Zsolt szerint: „életpályája mintája annak, hogyan lesz valaki nagy kezdőbetűs tulajdonnévből kis kezdőbetűs főnévvé. Erre sok példa van a világon: rekamié, bojkott, amper, röntgen, gerbeaud. Már Gundel is elérte, hogy a vacsorahely fölött tanácskozó társaságban valaki azt mondja: menjünk a gundclba. Nagy sora van annak, hogy egy vendéglős neve elveszítse a nagy betűt és kisbetűs fogalommá váljék. Ez körülbelül a legnagyobb kitüntetés, amelyet dolgozó embernek adhat az élet. Titka három: tehetség, szorgalom, becsület. Valaki azt írta Rafaelről — folytatja írását Harsányi —, hogy ha történetesen kéz nélkül születik, bizonyára lábbal festett volna. Hadd írjam Gundel Károlyról, hogy ha történetesen a Szaharában születik, tevemáj és pálmarostok meglepően ízletes készítési módját találta volna ki. • • Erősen ragaszkodik régi hagyományaihoz, pedig nem gróf, de nyugodtan és gyorsan csap rá arra a jóra, ami új, A Gundel étterem kerthelysége az 1910-es években sg>=» 28