S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)

A magyar plakátművészetben új korszak kezdődött. Ugrásszerűen megnőtt a plakátpályázatok száma. Céljuk az volt, hogy egy témára minél többféle megoldás szülessen, és hogy a legjobbak kerüljenek ki az utcára. A grafikusok széles körét mozgósították, és kenyeret adtak nekik a nehéz időkben. A díjazás társadalmi eseménnyé vált, a díjnyertes pályaműveket sokszorosították. (A Modiano-cég minden színvonalas tervet kinyomtatott.) A tervezők fiatal nemzedéke a reklám még sokkal hatásosabb kifejezési módja után kutatott: a betű, a forma és a színek síkszerű összhangjával, a modern plakát újszerű lehetőségeivel kísérleteztek. Egy-egy mester köré tömörülve grafikai tervezést oktató magániskolák szerveződtek. Az új formavilág kialakításában Berény Róbert és Bortnyik Sándor járt az élen. Berény Róbert a konstruktív szemlélet igényes alkotója. Bortnyik Sándor az absztrakt kompozíció rendjét, a jelszerűen használt tiszta színeket és mértani formákat szellemes figurális plakátokba ültette át. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címen, magániskolája, a „Műhely", 1928 és 1938 között működött. A reklámgrafika kivívta önálló helyét a képzőművészetben. Fórumot és elismerést kapott hazai és külföldi kiállításokon. A magyar plakátművészet nemzetközi rangra emelkedett. A historizmustól a konstruktivizmusig különböző stílusok (akadémizmus, szecesszió, art deco, kubizmus) éltek békésen egymás mellett. Színvonalukat kitűnő művészegyéniségek hosszú sora garantálta: Berény Róbert, Bér Dezső, Bortnyik Sándor, Bottlik József, Csabai Ékes Lajos, Haranghy lenő, Irsai István, Kassák Lajos, Konecsni György, Kónya Zoltán, Macskássy Gyula, Molnár C. Pál, Pólya Tibor, Repcze János, Végh Gusztáv stb. A húszas évek végétől a kereskedelmi plakát fejlődött látványosan. Harcos főszerepet kapott a reklámkampányok idején. Középpontjában a hirdetendő áru állt. Hatását a tárgy használatát jelképező stilizált alakok erősítették humoros vagy meglepő megfogalmazásban. Megújhodott az utcakép. A világvárossá növő Budapest esti képét fényreklámok tették izgalmasabbá. Legforgalmasabb utcáin a villamos- és autóbusz megállóhelyeken 1927-ben megjelentek az átvilágított hirdetőoszlopok. A főváros közterületein az 1930-as években 700 nagy és 1000 kis