S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)

Vállalata megalakulásáig. Ez idő tájt került reklám a villamosok tetejére, az utcai padok támláira és a fákat védő burkolatokra is. A magyar plakátművészet a 20. század első évtizedében teljesedett ki. A kezdeti, még festői képalkotás a nagy színfoltok, a leegyszerűsített kontúrok alkalmazásával és sajátos grafikai ötletekkel gazdagodva alkalmazott művészeti ággá fejlődött. A képzőművészeti tárlatok plakátjai útmutatók voltak a kereskedelmi falragaszok számára. Egymás mellé került az ipar, kereskedelem és a művészet. A világvárossá növő Budapest utcai forgatagából kiviruló színes plakátok megállították a járókelőket. Meglepték, meghökkentették őket. Felkeltették vásárlókedvüket, új szükségleteket támasztottak. Mulatókba, mozikba invitálták a polgárokat. Kedélyesen mulattató megoldásokkal hatottak rájuk. Központi alakjuk a nő volt, aki asszonyi ékességet és műszaki csodát egyaránt reklámozott. Gazdag festőiségű, mégis sommás megfogalmazású alkotások születtek. A legjobbakat Faragó Géza, Bíró Mihály, Földes Imre és Tuszkay Márton neve fémjelzi. Ők voltak a művészi környezetformálás úttörői a szecesszió szellemében. Cégeknek, márkáknak adtak maradandó képi megfogalmazást. Faragó Géza humoros, karikírozó „blikkfangos" plakátjai közkedveltek voltak. Földes Imre munkáit sugárzó életöröm hatja át. Bíró Mihály művészetére az árnyalatok nélküli kontraszt és a szenvedélyes kifejezésmód, a kép és a szöveg tökéletes összhangja a jellemző. Tuszkay Márton bájos, olykor groteszk humorral ötletes művészi köntösbe bújtatta plakátjai üzleti tartalmát. Az I. világháborúban a reklám katonaruhába öltözött. A plakátok elsősorban hadikölcsönök jegyzésére buzdítottak. Ekkor nőtt meg közvélemény-formáló szerepük. Az első világháború után, az 1920-as évek közepétől a magyar reklám magasan ívelő korszaka következett. Fejlődésére az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság paradox módon hatott. Az árut egyre nehezebb volt eladni, a cégreklám mellett előtérbe került az árureklám. Az élesedő piaci verseny, az ipar és a kereskedelem a cégeket hatékonyabb reklámeszközök együttes alkalmazására kényszerítette.