Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

S. Nagy Anikó: Egy XVIII. századi aranymérleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

is kimutat a mérleg, de arra a pénzverők ügyeltek, nehogy nehezebb legyen az aranypénz.) Azt, hogy a pénzváltás a magyar dukát szerint történt, bizonyítja két német készítésű, azonos éremsúlyokkal (ez egyik súlyai kerek formájúak) felszerelt XVI. sz.-i aranymérleg. A fadoboz fedelének belső oldalán a nyomtatott táblázaton a signo alatt a következő felirat olvasható: „De Krusaten wicht men mit dem Ungarischen Gulden" (a garasokat a magyar forint szerint váltsák)

37 Egy magyar dukát 78 németalföldi garast ért, egy rajnai firnt 56 garast, egyéb aranydukátok váltása pedig 75 garas körül volt.

3 A súlykészletben (ill. táblázaton) a magyar dukát a következő érmek társaságában van: spanyol dobla, angol rosenobel, antwerpeni gold Real, angol sovering, itáliai forint, frankfurti golde Gulden, francia Luis d'or stb. III. A XVI. sz.-ban változás következett be Európa gazdasági életében. A felfedezések következtében kialakuló világkereskedelemben a gazdasági súlypont a Földközi-tengerről áthelyeződött az Atlanti-óceánra. A megváltozott kereskedelmi útvonalak az Atlanti-óceán melletti országok gazdaságát virágoztatták. Az új földrészekről beáramló nagy mennyiségű ezüst lehetővé tette, hogy súlyosabb ezüstpénzeket verjenek. Megszületett a 27 g súlyú ezüsttallér, mely az újkor legnépszerűbb pénzévé vált. Az aranyforinttal együtt kereskedelmi pénz volt, értékük kezdetben egyforma volt, később az aranypénz javára változott. Az európai változások lassan éreztették hatásukat Magyarországon is. A magyar arany jelentősége a XVII. sz.-ban csökkent, aminek oka a nemzetközi kereskedelmi utak megváltozása, a háborúk, valamint az volt, hogy a felfedezések folytán a nyugat-európai országok aranyhoz jutottak. A magyar dukát mellé felzárkózott a holland dukát, a spanyol pistole, a francia Luis d'or (1641-től) és az angol dukát 1663-tól).

3

9 A XVII-XVIII. sz. legfontosabb kereskedelmi pénze a holland dukát lett. A XVIII. sz.-i Habsburg gazdaságpolitika, Mária Terézia 1754-ben kiadott vámszabályzata következtében egyoldalúvá vált külkereskedelmünk az aranyforgalom csökkenését is eredményezte. A közvetlen kereskedelem megszakadt az idegen kereskedőkkel, a magyar arany Bécs közvetítésével juthatott külföldre. Változott a pénz megjelenési formája is. Az aranypénz a XVIII. sz. közepéig túlélte a Habsburg-királyok törekvését az osztrák pénzek hasonlósága felé. A változás először a köriratban jelentkezett, a „Sanctus Ladislaus Rex" helyére a mindenkori uralkodó neve került. Mária Terézia uralkodásától pedig a Szt. László-éremképet az uralkodó képe váltotta fel. (A pénz ligája változatlanul maradt.) A XVIII. sz. második felében a magyar dukátot külföldön kremnitzer (körmöci) dukát néven tartották számon. 1789-ben a következő városokban volt forgalomban: Frankfurt am Main, Bécs, Milano, Modéna, Velence, Róma (Ungarische kremnitzer Dukaten), Párizs (Oesterreichische-Ungariche Dukaten)

4

0 Az osztrák örökös tartományokban forgó külföldi aranypénzekről, azok hazai pénzben kifejezett értékéről Mária Terézia 1755. évi pénzértékelési rendelete tartalmaz adatokat. A rendelet értelmében három hónap után csökkentett értékben váltották be a salzburgi, francia, spanyol és portugál aranyakat. Egyedül a holland arany képezett kivételt.

4

1 Egy 1786-ban kiadott rendelet szerint a tartományokban milanói, firenzei, hamburgi, holland és francia aranyak voltak forgalomban, a körmöci aranyat pedig az osztrák császári arany értékében számolták.

4

2 58