Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

S. Nagy Anikó: Egy XVIII. századi aranymérleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

Az óbudai XII. századi pénzváltó mérleg (másolat) serpenyője, benne 100 ezüstdenár oka azonkívül, hogy a nemzetközi kereskedelmi utak keresztül vezettek az országon, az volt, hogy a XIV. sz. elején, amikor fokozatosan megszűnt a kereskedelmi kapcsolat Velence és az egyiptomi szultánság között, Európa rászorult a magyar aranyra.

8 Károly Róbert 1325-ben firenzei mintára aranyforintot veretett, 1 budai márka (245,53779 g) 23 karát 9 gren finom (990-es) aranyból 69 darabot. 1 aranyforint súlya 3,521 g volt. Ezt a pénzlábat (liga) veretése idején végig (csupán rövid ideig tartó jelentéktelen eltérésekkel) megtartották.

9 Károly Róbert a pénzveréssel egyidejűleg megtiltotta az ezüst és az arany kivitelét. Arany csak pénz formájában kerülhetett ki az országból. A magyar aranyforint a firenzei és a velencei aranyakkal együtt vezető szerepet töltött be a nemzetközi pénzforga53