Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

S. Nagy Anikó: A távolsági kereskedelem útvonalai Magyarországon a X-XIV. században

A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei., Szőke Béla (szerk): Régészeti Tanulmányok II. Bp., 1962. 28 Bartha Antal i. m. 156. 29 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán i. m. 30 Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. III. közlemény. SZÁZADOK 1934., 276-313. 31 Györffy: Árpád-kori, 560. 32 Fodor István: Einige Beiträge zur Entfaltung der ungarischen Kunst der Landnahmezeit. István Király Múzeum Közleményei. 23., 1979., 7-17., Marsak, В. I.: Szogdijszkoe szerebro. Moszkva, 1971. 33 Dienes István i. m. 35. 34 Fodor István: Verecke híres útján . . . Bp., 1975. ЪЬ-Mesterházy Károly: Vikingek és elődeik. Szépművészeti Múzeum 1980. aug. 2.-szept. 21., kiállításának vezetője. Bp., 1980., 17-19. - A Baltikum kereskedelméről: Jankuhn, H.: Sechs Karten zum Handel des 10. Jahrhunderts in westlichen Ostseebecken. ARC. GEORGICA I., 1950. 15. 36 Szőke Béla (szerk.) Régészeti Tanulmányok II. jó kiindulópont a hazai és importanyag szétválasztásához. A leletek pontos feltérképezéséhez a később előkerültek ismerete is szükséges, ami további feladat számunkra. Nehézséget jelent, hogy nem minden idegen eredetű tárgy került kereskedelmi úton Magyarországra, számolni kell ajándékozásokkal és idegen népelemekkel is. A kép így sem lesz teljes, mert számtalan árucikkről nem tanúskodnak régészeti leletek, pl. illatszerek, fűszerek, gyümölcsök, bor. 37 Györffy György: Budapest története az Árpád-korban. In: Gerevich László (főszerk): Budapest története I-V., Bp., 1973-1980., I. 220. 38 Dienes István i. m. 36. 39 Jakobzon, A. L : Szrednyevekovnüe amforü Szevernogo Pricsernomorja. Szov. Arh. Moszkva, 1951., 330., Pletnyeva, Sz. A.:Ot kocsevoj к gorodam. MI A 142. Moszkva, 1967., 129-131. 40 Erdélyi László: Krónikáink magyarul. Szeged, 1943., 29. 41. Györffy: István király, 52. 42 Ruttkay, A.: Waffen und Reiteransrüstung des 9. bis zur ersten Hälfte des 14. Jh. in der Slowakei. SLOV. ARH. 1976., 380., Kovács László nem zárja ki, hogy a budapesti lándzsa is kereskedelmi kapcsolatok révén került Magyarországra. A magyar királylándzsa történetének vázlata. FOLIA XXL, 145., Kovács László: Vooruzsénie vendrov. Moszkva, 1981., Bakay Kornél: Honfoglalási és államalapítás kori temetők az Ipoly mentén. Studia Comitatensia. Szentendre, 1978. 43 Györffy György i. m. in: Gerevich László (főszerk.): Budapest története I-V., Bp., 19731980., I. 240. 44 Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp., 1923-1943., Mályusz Elemér: Zsigmond-kori okmánytár. Bp., 1951. 45 Györffy: István király, 299. 46 Györffy: Árpád-kori, 212. 47 Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Bp., 1974. 48 Dienes István i. m. 40. 49 Bóna István: Der Silberschatz von Darufalva. ACTA XVI. 1964., 151-169. - Hasonló ezüstgyöngyök a dobokai földvár ásatási anyagában: Györffy: A honfoglaló. Bóna István jegyzete. 50 Nagy Sándor: Dombo, Újvidék, 1974. 51 A lengyelországi maszenicei kincs bizánci, angol, itáliai, német, lengyel, cseh és magyar pénzekkel együtt került elő. Bóna István: Der Silberschatz von Darufalva. ACTA XVI., 1964., 154. 52 Guscsin, A. Sz. .Pamjatniki hudozsesztvennogo remeszla drevnyej Ruszi X-XIII. w. Moszkva-Leningrád, 1936., 53-57. 53 Ezüstkincsek és a kereskedelem kapcsolata: Blomkvist, Nils: Handelsplätze und Silberschatzfunde auf Oland in der Zeit von 800. bis 1200. ZT. ARCH. MITT. 2., 1974., 63-74. 54 Kralovánszky Alán: Adatok a Kárpát-medence X XI. századi félhold alakú csüngők kérdésétez. ARCH. ÉRT. 86., 1959., 76-82. 55 Fodor István: Ujabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez. FOLIA XXIII., 223-242. 56 A Békés megyei Múzeumok Közleményei 1., 1971.: Bálint Csanád: X. századi temető a Szabadkígyós-pálligeti táblában. 49-88, T. Knotik Márta: A szabadkígyós! X. századi sírok textilmaradványainak vizsgálata. 105-113, Gulyás Sándor: A Szabadkígyós-pálligeti táblában feltárt X. századi sírok botanikai elemzése. 116-117. - Idegen eredetű anyagra példa a bécsi szablya, amelynek markolatát az Indiai-óceánban honos bálna bőrével vonták be. Észak-Kaukázusban több, ugyancsak bálnabőrrel bevont szablya került elő. Hajdú Péter-Kristó Gyula-Róna Tas András: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Bp., 1976., 149. 43