Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

ábrázolásokat, a baleset-elhárítással, munkavédelemmel, tűzrendészettel, áruszállítással kapcsolatos fotókat, valamint a tréfás, humoros ábrázolásokat találhatjuk itt. Végül idesoroltuk a külföldi képeket is. (Gundel Imre) A VENDÉGLÁTÓIPAR-TÖRTÉNETI KÖNYVTÁR M úze umunk vendéglát óipar-történe t i szakkönyvtára elsősorban a szakterület és a hozzá szorosan kapcsolódó más tudományágak könyveit gyűjti. A közel 5000 kötetes állomány a kutatómunka, a leltározás és a restaurálás szolgálatában áll. A múzeum munkatársain kívül a helyszínen külső kutatók is igénybe vehetik könyveinkei, de kölcsönzös nincs. A könyvtár szakrendje az 1970. január 1én életbe léptetett nyilvántartási rend alapján a következő: a) Általános vendéglátóipari müvek: idetartoznak a receptanyagot nem tartalmazó technológiák, a gasztrofilozófia, a gasztroesztetika, a gasztroszociológia, az élelmezéshigiénia, a táplálkozástudomány, áruforgalmi ismeretek, a szakoktatás idevonatkozó része és a szállítás. E művek között a legjelentősebbek: N. Nagyváthy János: Magyar házi gazdaasszony (Pest 1820), Brillât-Savarin: Az ízlés fiziológiája (Bp. 1912) francia kiadása (1880-ból), Gundel Károly: A vendéglátás művészete (Bp. 1934) és a Vendéglátás mestersége, Gyakorlati gasztronómia (Bp. 1940) b) Cukrászszakkönyvek: ilyenek a cukrászattal kapcsolatos művek, amelyek elsősorban receptanyagot tartalmaznak, és a mintakönyvek. Utóbbiakat a cukrász maga készítette, berajzolva a nála kapható díszes készítményeket, ezek alapján rendelt a vendég. A cukrászszakkönyvek közül a legrégibbek közé tartozik Kugler Géza: Legújabb nagy házi cukrászat (én.). c) Borászat, szőlőmüvelés, italismeret. Elsősorban magyar és német nyelvű könyvekben megtaláljuk a szőlő termesztésétől a feldolgozáson keresztül a bor előállításának folyamatát, a bor kezelését, a borfajták leírását stb. Ugyanígy a sör házilagos, illetve gyári előállítását, a technológiákat, a sörök minőségét stb. - bőven találunk ismertetéseket az égetett szeszes italoktól a kevert báritalokig. d) Magyar nyelvű szakácskönyvek, illetve idegen nyelvű kiadásai: könyvtárunk leggazdagabb csoportja. Legrégibb szakácskönyvünket 1785-ben nyomtatták Nagyszombaton, címe: Szakáts mesterségnek könyvetskéje. Ugyancsak XVIII. sz.-i Veres Mihály könyve: A' jó Gazda-asszony (Pest 1796). A XIX. sz. híres szakácskönyvei: Czifrai István: Magyar nemzeti szakátskönyv (több kiadása is megvan). - Hilaire, St. Jozefa: Képes pesti szakácskönyv (32 kiadása közül néhány későbbi átdolgozás). - Dobos C. József (Duby Károly): Francia magyar szakácskönyv (Bp. 1883). - Pesti szakácskönyv (Pest 1834). A XX. sz. szakácskönyvei: Csáky Sándor: A huszadik század szakácsművészete (Kassa 1929) - Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve (Bp. Atheneum é.n.) - Gundel Károly Kis magyar szakácskönyve (sajnos csak idegen nyelvű kiadásai vannak meg). — Venesz József munkái. A két világháború között igen nagy számban jelentek meg a különböző diétás és vegetáriánus receptkönyvek, míg a háborúk alatt különféle takarékos, húspótló, zsír- és cukorszegény receptgyűjteményeket adtak ki. A kézzel írt szakácskönyvek között ritkaságnak számít Nánási István, nagyenyedi deák kézzel írt Szakáts könyve 1771-ből. Ugyancsak érdekesség Markus Rumpold szakácskönyve: Egy ujj főzésről. .. címen, amelyet Keszey János fordított németből Apafi 230