Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
Dr. Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. század végi pesti cukrászati termeléshez. II. rész
201 p. Rel. a. m. 3208. 202 Szül. Pesten. 1790. XII. 19-én kebelezték be a Ker. Test.-be. 1790. XII. 21-én kapott pesti polgárjogot. Az Arany Szarvashoz címzett üzlete a Fő téren (1. 197. jegyzet) volt. - P. Tjkv. 1790., 811. Ker. Test. Névjegyzék. 125,,Rath 1803. 131. 203 Szül. Budán. 1794. X. 25-én pesti polgárjogot kap. 1792. IV. 1-én kebelezték be a Ker. Test.be. A Fekete Kakashoz címzett üzlete a Fő utcában (ma Deák Ferenc utca) volt. - P. Tjkv. 1794. II. 497. Ker. Test. Névjegyzék 132., - Schmall (126.) szerint Pesten - 1882-ig - a mai Arany János utcát nevezték Fő utcának. (Raht, Paul| Wegweiser durch Pest (Pest. 1804. térkép és 26. old.) szerint a mai Deák Ferenc utca volt a Fő utca. Heinrich Mátyás János üzletének helyét Raht 1803. (131.) alapján közöljük. A Wegweiser ennek melléklete. (V. ö. címlap). Ezért tesszük Heinrich üzletét a Deák Ferenc utcába. (Ezzel egyben helyesbítjük előző tanulmányunkban a XV1I1. sz. végi pesti Fő utcának a mai Arany János utcával történt azonosításával kapcsolatos - az előbbiek szerint téves megállapítást. Rózsa: Cukrászipari 160. old., 81. jegyzet. 204 1796. VII. 16-án kebelezték be a Ker. Test.-be. A Vörös Kakashoz címzett üzlete a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában volt. - Ker. Test. Névjegyzék 154 „Rath: 1803 . 131. 205 Szül. Hegyeshalomban. A Natorp és társa bécsi cég pesti leányvállalatának volt cégvezetője. 1794-ben változatlan cégszöveggel - átvette az üzletet. A bécsi ház tőkerészesedésével azonban továbbra is érdekelve maradt. A kontinentális zárlat előtti gyarmatáruszakma vezető cége, melynek a Kék egyszarvúhoz címzett boltja a Váci utcában volt. Macher 1794. VIII. 18-án pesti polgárjogot kapott, 1795. IV. 23-án kebelezték be a Ker. Test.-be. P Tjkv. 1794. II. 182. Ker. Test. Névjegyzék. 149., Gyömreí Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig. TBM. XII. Bp. 1957. 213., Raht 1803. 131. 206 szül. Győrben. 1792. IV. 1-én kebelezeték be a Ker. Test.-be. 1792. IV. 31-én kapott pesti polgárjogot. Ker. Test. Névjegyzék 133. P. Tjkv. 1792. 1. p. 428. 207 szül. Zágrebban. 1784 I. 3-án kebelezték be a Ker, Test.-be. 1788. V. 8-án kapott pesti polgárjogot. A Fehér Egyszarvúhoz címzett üzlete a Fő téren (1. 197. jegyzet) volt. P Tjkv. 1788. 557 . Ker. Test. Névjegyzék 91. Raht 1803.. 131 208 Szül. Drassenmarktban (Ausztria, a trianoni békeszerződés előtt a Sopron megyei Vámosderecske) 1 757. I. 24-én kapott pesti polgárjogot. 1759. III. 29-én kebelezték be a Ker. Test.-be. Üzlete a Szervita (ma Martinelli) tcren volt. P. Tjkv. 1756 1757. . 111., Ker. Test. Névjegyzék 33., Rath: 1803. 132. 209 P. Rel. a. m. 4328. 210 p. Classificationsbuch. 211 P. Tjkv. 1797. IX. 9. No 3438. 712 Keller Frigyes 1767. április 28-án a württembergi Tübingenben (mely ma a Német Szövetségi Köztársaság Baden-Württemberg tartományában van) született. Apja: K. György Frigyes hercegi labdamester, (Ballmeister), anyja: Scholl Filippina Friderika. Apai nagyapja is labdamester volt. Der Ballmeister: der einem Ballhause vorgesetzt ist, und dem Ballspielen in demselben vorstehet. Adelung I. 706. Krünitz III. 447. A játékot és a labdaházat ismerteti Krünitz uo. Keller Frigyes inas Kirchheim unter Teckben (a mai Baden-Württenbergben, Stuttgarttól Dk-re) Christian Friedrich Schollnál volt, ahoi „die Conditorey und spezerey Handlung"-ot tanulta. Segéd volt 1787. március 27-1789. április 28-ig Ulmban Simon Endriss cukrásznál, 1789. V. 2-VI. l-ig Regensburgban cukrászként, Johann Waindtnál, aki „Conditor und Handelsmann" volt, 1790. július 26-1790. szeptember 26-ig Bécsben Franz Deframenél cukrászként, 1790. szeptember 26-ot követő időben 1797. december 1 l-ig Pesten Gräter Frigyesnánél, majd feleségénél és Agora Konstantinnál. Utóbbiaknál az egcsz üzem vezetője volt. 1798. január 13-án Pesten cukrászjogot kap. Pesti működéséről az utolsó adat 1805-ből való. 1815-ben mint már korábban törönkrement cukrászt említik. P. Rel. a. m. 3208., Rath 1805..,, 123., P. Rel. a. п. 389. 213 Wagner Tádéról azonkívül, hogy a P. Classificationsbuchban szerepel, csak annyit tudunk, hogy 1803-ban mint képesített cukrászt említik. -P. Rel. a. m 4328. 214 L.: 121.jegyzet 215 P. Int. a. m. 6404/III. Designatio Artificum et Opificum in Libera et Regia Civitate Pesthiensis repellibium pro Anno 1800. 216 Nagy Lajos: Pest város lakosságának foglalkozási tagozolódása a XVIII. század végén. TÖRTÉNETI STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 1958. 3-4. sz. 129. 217 Kette Jánost 1803. október 1-én említik első alkalommal pesti cukrászként. A Classificationsbuchban nem szerepel. így 1798 és 1803 októbere között kellett megkezdenie tevékenységét. Utoljára 1815-ben fordul elő. P. Rel. a. m. 4328., P. Classificationsbuch, \Jung\. Andressbuch der königlichen Frey-Sad» Pest. 1815. 211. 218 P. Int. a. m. 6404/111. Designatio Artificum et Opificum in Libera er Regia Civitate Pesthiensis repellibium pro Anno 1802. 219 Nagy l.ajos i. m. 129. 220 Hoffmann Frigyes 1775. július 5-én a 134
