Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
Dr. Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. század végi pesti cukrászati termeléshez. II. rész
1796. IX. 30-án 105 Ft 30 кг kölcsönt vett fel, de azt a vállalt határidőre nem fizette vissza, ezért a hitelező a határidő lejárta után az adósságot betábláztatta. 1797/98-ban rossz anyagi körülmények között levőként tartották nyilván, majd tönkrement. Cukrászjogát 1802-ben eladta az akkor mandulássütemény-sütőként már működő Berta Bertalannak. - P. Rel. a. m 2739., ReL a. m. 2448., P. Be táblázási jkv. 1798. VII. 5. - 1806. VI. 28. p. 34/35. No. 3733. (Betáblázásra: Rózsa: Cukrászati termelőeszközök 16. jegyzet.), P. Classificationsbuch, P. ReL a m. 3716., Rel. a n 389. ' 4 7 L. 85. jegyzet. 1 4» P. Int. a. m. 6404/111. Designatio Artificum et Opificum in Libera et Regia Civitate Pesthiensis reperibilium pro Anno 1796. 14 9 P. Rel. a. m. 3208. i so Prechsel Károlynak - a rendelkezésre álló adatok szerint 1784 és 1798 között bekövetkezett halála után özvegye a Kígyó utcában gyakorolta cukrászjogát, ahol boltja is volt és azt 1798-ban mint eladót hirdeti. A hirdetésben a bolt mint 350. sz. alatti szerepel. (Pressburger Zeitung 1798., 416.) - Balla térképén |Mappa universalis totius territorii libera regiaque civitatis Pesthiensis F. It. térképei. P. átt. I. 1. | a 350. sz. ház nem a Kígyó utcában van. Dr. Bácskai Vera fővárosi levéltáros szíves közlése szerint ez a ház 1879-ben a Sebestyén utca 2. sz. ház volt. A Kígyó utcában Balla térképe szerint a 349., 357 360. és 392. sz. házak voltak. így közelebbi helyhez kötés nélkül meg kell elégednünk azzal, hogy özv. Prechselné boltja a Kígyó utcában volt. A bolt stb. eladására azonban nem került sor, mert Prechlné még 1803-ban és 1804-ben is szerepel özvegyi jogon működő cukrászként. 1808. január 5-én 54 éves korában Pesten halt meg. 1808. február 1-én örökösétől megveszi a jogot, a felszerelést, műhely- és üzletberendezést, valamint az árukészletet Oschwald János Jakab, a svájci Schaffhausenban született cukrász. A városi tanács az adásvételi szerződést jóváhagyja annak a cukrászjogra vonatkozó része kivételével (mert az szemben a korábbi helyzettel ekkor már nem képezhette adásvétel tárgyát), de egyidejűleg Oschwaldnak megadta a cukrászjogot. Oschwaldról a későbbi évekből csak azzal az adattal rendelkezünk, hogy 1813. november 9-e előtt elhagyta Pestet, bizonyára azért, mert tönkrement. P Rel. a.m. 4328., - P. Vegyes céh és iparügyek. VIII. doboz. Cukrászok és csokoládékészítők 1786 1842., Budapesti Belvárosi Főplébánia L. D. Тот. IV. p. 420., P. ReL а т. 56 72., Miss am. 10.280., ReL а п. 389. 15 1 P. Rel. a. m. 2448., P. Vegyes céh és iparügyek. VIII. doboz. Cukrászok és csokoládékészítők 1786 1842. 15 7 A hagyatéki vagyon értékének számításánál a cukrászjog értékét a végrehajtási leltárban szerepelő 150 Ft becsérték átvételével állapították meg. 1 s 3 Der Stösser (in älterer Sprache ohne Umlaut.) Werkzeug zum zerstampfen, zerkleinern, zum (zer)stossen im Mörser (Grimm X/3. 548., Adelung IV. 482., Fischer V. 1808.) isi a végrehajtási leltárban szerepelő kis serpenyős mérleg a hagyatéki leltárakban nem található. 15 5 Der Klampferer (Klampfrer) (elavult) = der Klempner. Duden Ost. 132. 15 6 A lat. bis - (kétszer) « coctus = (sütött) szóra visszanyúló ol. biscotto 1260 körül a kfn ben piscotként, 1460-ban Nürnbergben bischotként jelenik meg, 1537-ben pedig ugyanott a többes száma: biscotten (Kluge, 79.) Az ol. biscottorz nyúlik vissza a fr. biscuit is. (Wahrig 697.) A sváb nyelvjárásvidék délkeleti részén, a svájci németben, a bajor-osztrák nyelvjárásban és Tirolban az ol. eredetű változat Biskotte, Biskote, Pischkotte, bisgod" (Fischer 1. 1139., Schmäler I. 293., Wahrig 697.) Biskott ( Hügel 40.) Bischgod'n (Castelli 85., Mayr 193.), míg a fr. biscuír-ből származó ném. Biskuit a sváb nyelvjárásvidék északi részén és a műveltek nyelvében, valamint Elzászban használatos ( Fischer I. 1139), és innen behatolva szorítja ki a nyelvjárási változatot (Kluge, 79.) Amíg a Biscuit (Bisquit, Pisquit) a cukrász által cukorból, tojásból és lisztből készített, különböző formájú finom, könnyű sütemény neveként honosodott meg (Adelung I. 1033., Krünitz V. 506.), a Biskotte, Pischkotte Ausztriában (Bischgodn Bécsben), a hosszúkás alakú biszkuit-sütemények (köztük a biszkvit-tésztából készült apró sütemény, ideértve a nálunk (baba)piskótának nevezett süteményt is) neve. Régebbi receptkönyvek alapján úgy figyeltük meg, hogy- a szóhasználat nem volt egyöntetű és következetes, s nem határolta el az egyes készítményeket. A Biscuit (Bisquit, Pisquit) és a Biskotte. Pischkotte, változó jelentéssel kerül alkalmazásra. Azonos szóhasználat esetén is számolni kell különböző minőségben vagy módon készült hasonló termékekkel, amint az éppen a leltárakból is kitűnik. 15 7 Der Puder \ < fr. poudre < lat. pulvis = porrá sima lisztté őrölt anyag] (Adeldung III. 853.) Der Haarpuder: die Haupthaare damit zu bestreuen (Adelung II. 872 ), feiner weisser Mehlstaub, womit man sonst die Haare, und Perücken bestreute Vagy közönséges lisztből, vagy fehér keményítőlisztből készült. ( Schedel 1. 437., Meyers Conver128
