Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

és vendéglátásának története", és „Keres­kedők, árusok, házalók" címmel írt tanul­mány. Dr. Katona Imre „Évszázadok művé­szi terítékei", Kemény Bertalan „A városma­jori kocsma története (1885-1912), dr. Lan­ger Lajos „A főváros vendéglátóiparának helyzete a két világháború között", Mikes Ildikó „Az evőeszközök története", Prohász­ka János „Kalandozás a vendéglátóipar sza­vainak világában" című dolgozatain túl ki­emelkedő jelentőségű a szakmatörténeti hát­tér és összefüggések alapos elemzése miatt dr. Rózsa M. Lajos „A budai Auguszt cuk­rászda" című, gazdagon illusztrált tanul­mánya. Dr. Sergő Erzsébet „Dunapentele ré­gi népi táplálkozása és étkezési szokásai" című dolgozatával zárjuk a sort. Idesorolhatjuk a sárospataki vár 1619. évi lajstromának, az Orosházi Jószágok 1809. évi Inventáriumjának és a nyíregyházi városi korcsmák 1838-9. évi invertáriumának na­gyobb terjedelmű másolatait, valamint a bu­dapesti vendéglős-ipartestület megszűnésekor a Budapesti Történeti Múzeum gyűjtemé­nyébe került muzeális értékű tárgyak jegyzé­két is. ad b) A további kutatásokhoz támpontul szolgáló hely-, szakma- vagy vállalattörténeti munkákból megemlítjük Bada József „Emlé­kezés a Tanácsköztársaság idejére vagy Gada­necz Béláné dr., Gundel Imre és dr. Rózsa M. Lajos „A magyar vendéglátóipar vázlatos fej­lődéstörténete" című munkáját, Gundel Im­rének a cégérekről, illetve a Várkerület és a Margitsziget vendéglátásáról, dr. Pápa Miklós a zöldvendéglőkről készített összeállítását. A Schnitta Sámuel hagyatékából származó nagy mennyiségű jegyzet, idézet, fordítás, re­cept, újságkivágat stb. feldolgozása a jövő kutatóira vár. Dr. Syposs Zoltán 970 oldal­nyi anyaga eredetileg George Lang (USA) The Cuisine of Hungary с. könyvének (New York, 1971.) megírásához szolgált forrásmun­kául. Idesorolhatjuk munkatársaink külföldi múzeumi tapasztalatairól szóló beszámolóit, a védetté nyilvánított berendezésekkel kap­csolatos leírásokat. És hogy a humornak is helyet adjunk, őrizzük Szilágyi György balla­dáját a Fehér Ökör vendéglőről .. . A múzeumunk által hirdetett pályázatok közül legjelentősebb a „Vendéglátás az iro­dalomban és a zenében" címmel beérkezett irodalmi szemelvények, idézetek gyűjtemé­nye. Idesorolhatjuk Krúdy Zsuzsa édesapjá­val kapcsolatos összeállítását, valamint az ál­talunk rendezett irodalmi és zenei estek anyagát is. Egy másik hasznos pályázat a szo­cialista vendéglátóipar kialakulása és fejlődé­sének története címmel budapesti, Csongrád megyei, debreceni, hódmezővásárhelyi, pé­csi, soproni, ületve az utasellátással kapcsola­tos munkákat eredményezett. Idetartozik Ballner Károly és Kiss Sándor „A magyar vendéglátóipari munkások szakszervezeti és szövetkezeti mozgalma a felszabadulás után" című összeállítása, valamint Kiss Sándor és Tiborcz Zsigmond tanulmánya az osztály­harcról a Horthy-korszakban. ad c) A visszaemlékezések közé tartozik Sponga Imre pincér, aki három földrész mintegy 140 üzletében dolgozott, gyermek­kora óta vezetett naplójából készült 436 ol­dalas önéletírás. Igen tanulságos Patat Lajos szakács közlése az Angol Királynő Szállóban eltöltött éveiről. Reisz Gyulára, a New York kávéház „legirodalmibb főpíncéré"-re fia, Várady Gyulára, a Royal volt igazgatójára, illetve Kedvessy Nándor neves szakácsmes­terre és vendéglősre lánya, Ballai Károly szakíróra menye, a Britannia Szálló múltjára volt tulajdonosa, Németh Aladár emlékezett. 3—4-5 generáció több tagjának tucatnyi üz­letére közölt(ek) eligazító adatokat a Balázs, Ilkovits, Malosik, Posch és Spoarits család le­származottja(i), a Ketter és Bereczky csalá­dok vendéglátóipari tevékenységéről dr. Ket­ter László írása ad felvilágosítást. Párák Já­nos szakács a Gundel cégnél, Kutassy Lajos üzletvezető és vendéglős a Kovács E. M. cég­nél, Schnitta Sámuel a Dunapalotában eltöl­tött éveiről számol be, dr. Katona Imréné az 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom