Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

S. Nagy Anikó: Egy XVIII. századi aranymérleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

JEGYZETEK 1. Werner, Joachim: Waage und Geld in der Merowingerzeit. München, 1959., Méri István: Árpád-kori pénzváltó mérleg. Folia ArcheologicalV. 1954., 106-114. 2. Szigeti István: Aranyforint (dukát) története és pénzlába. AZ ÉREM 1956. évi 31-32. sz., 200. 3. Hóman Bálint: A XIV. századi aranyválság. Fejérpataky Emlékkönyv. Bp., 1927., 215. 4. Taeuber, Walter: Geld und Kredit im Mittelalter. Berlin, 1933., 13-16., Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325., Bp., 1916., 457-458. 5. Rugina, Angel: Geldtypen und Geldordnungen. Stuttgart-Köln, 1949., 334. 6. Hóman Bálint: A XIV. századi aranyválság. Fe jérpataky Emlékkönyv. Bp., 1927., 219. 7. Huszti Dénes: Olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. Bp., 1941., 33. 8. V. Kelemen 1308-ban, majd a velencei kormány 1312-ben megtiltotta a muzulmánokkal való kereskedést. 1323-ban Velence kormánya megtiltotta a kereskedést az egyiptomi szultán fennhatósága alatt levó' területekkel. Ezekkel a rendelkezésekkel lényegében megszűnt az aranybehozatal Afrikából. (Hóman i.m. 219.) 9. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657., Bp., 1975., 14., V.a. : Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. SZÁZADOK 1971., 1150-1184. 10. Probst, Günter: Die Rolle des ungarischen Goldguldens in der österreischischen Wirtschaft des Mittelalters. SUDOST-FORSCHUNGEN 22., 1963., 234-248Rugina, Angel: i.m. 334. 11. Salamon Ferenc: Buda-Pest története I-III. Bp., 1885., II. 443-444. 12. Kováts Ferenc: A magyar arany világtörténeti jelentősége. TÖRTÉNELMI SZEMLE 1922., 121-122. 13. Székely György: Németalföldi és angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII-XVII. századi Közép-Európában. SZÁZADOK 1968., 1-2., 3-34., Endrei Walter: Középkori angol textüimportunk gyapjúszövetei. SZÁZADOK 1970., 288-299., Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon. SZÁZADOK 1975., 765-795. 14. Huszár Lajos: Mátyás pénzei. Mátyás király emlékkönyv I., Bp., 1940., 552. 15. József Róbert: A pénz története. Bp., 1963., 32. 16. Huszár Lajos: Magyar mintára vert idegen aranypénzek. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1967-68., 58. 17. Dr Szendrei János: Régi kép Mátyás király oroszországi követségéről. ARCHEOLÓGIAI ÉRTnSITÖ 1905., 137-139. 18. Szigeti István: i.m. 31-32. 19. Huszár Lajos: Magyar mintára vert idegen aranypénzek. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1967-68., 58. 20. Réthy László: Magyar numizmatikai adatok Oroszországból. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1903., 80-87., Huszár Lajos: Mátyás pénzei. Mátyás király emlékkönyv I., Bp., 1940., 569. 21. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657., Bp., 1975., 12. 22. Mollay, Karl: (Hgb.j: Das Ofner Stadtrecht. Bp., 1959., 17., 18., 29. Artikel des Rechtsbuchs. S. 65., 69. 23. 1342. Deer. Corpus Iuris 1301-1678. Millenniumi kiadás. 24. 1405. III. Deer. Corpus Iuris 1301-1678. Millenniumi kiadás. 25. Horváth Tibor: A magyar aranyforint értékváltozása 1490-1700. között. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1959-60., 33. 26. Szilágyi Mihály 1458-as decrétuma már 200 64