Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

Cégéreink közül ötöt emelünk ki. A mai Majakovszkij utcában működött Kék Fiaskó kőcégére az 1728-as évszámot viseli. Két, vaslemezre festett cégérképünk közül az egyik az 1800-as évek elejéről származik, a mai Horváth Mihály tér környéki „Napóleon Császárhoz" címzett fogadóé, mely a jakobinus érzelmű polgárok szállás- és találkozóhelye volt. A másik, az egykori hűvösvölgyi Balázs Vendéglő cégérképe a XIX. század közepéről származik. Egy színes kerámiából készült Bacchus-fej egy tabáni vendéglő bejáratát díszítette. A székesfehérvári HÁGI Söröző az 1930-as években készült, gazdagon díszített, kovácsoltvas cégérét udvarunkban számos látogató kapta már lencsevégre. ad 4. A kereskedelemmel, ill. a gasztronómiával kapcsolatos általános ábrázolások, életképek között főként reprodukciókat találunk, sok esetben neves művészek (Brueghel, Manet, Renoir, Utrillo, Velazquez) közismert alkotásairól. Ezeket gyakran illusztrációs anyagként hasznosítjuk, másrészt az ábrázolt üzletek, berendezések, eszközök és munkaruhák révén a szakmatörténeti kutatásokat is segítik. Szerepel ezeken konyha, cukrászműhely, korcsmabelső, kávéházi és éttermi intérieur, „Laezi konyhája", német fogadó, Rózsa Sándor csárdája, az asztalra borulva bóbiskoló pincérgyerek, reneszánsz lakoma, paraszflakodalom, szüret, tokaji szőlő, kártyázó férfi, karikatúra a kávéházban szórakozó tőkésről, csendéletek stb. Az eredeti alkotások közül említést érdemel a habot kóstolgató cukrászinast ábrázoló nagyméretű festmény (Barkász Lajos, 1921), a piacteret bemutató kép (Scheiber Hugó) és egy ivó fiú gipszszobra (Jálics Ernő, kb. 1930) mellett a KPVDSZ megbízásából készült konyhabelső (Csáki-Maronyák József, kb. 1960). A gyűjteményt a vendéglátóipari, illetve az általános munkásmozgalommal kapcsolatos nyomatok egészítik ki, például Ék Sándor alkotásai. Múzeumunk javaslatára a Magyar Nemzeti Galéria védetté nyüvánított egy vendéglátóipari vállalat igazgatójának szobájában függő, a Kárpátiából származó értékes Koszta-képet, illetve a szegedi HÁGI-ban általunk talált három nagy méretű panneau-t, Szőnyi István alkotásait. ( Gundel Imre) A MÚZEUM ÊREMGYÛJTEMÊNYE A kereskedelem és a vendéglátóipar történetének egyaránt pontos kísérője az éremgyűjtemény. Növekvő súlya a szakmatörténeti kutatásban mindinkább megnyilvánul. A gyűjtemény sokrétű, ez azonban nem jelenti azt, hogy gyarapítása a „mindent gyűjtés" szemlélete szerint történik. A gyűjtemény fejlődését a kezdeti időszakhoz képest tartalmi bővülés jellemzi. Elsődleges feladatunk a szakmatörténeti feldolgozás számára forrás értékű numizmatikai tárgyak gyűjtése, a jelenkorra is kiterjedően. Teljességre törekszünk a szükségpénzek, valamint a kereskedelemmel és vendéglátóiparral összefüggő emlékérmek és plakettek gyűjtésében. A közel 7000 példányt számláló gyűjtemény tematikája a következő: 1. Pénzek 2. Szükségpénzek 3. Emlékérmek és plakettek, kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók kitüntetései a) a kereskedelemhez kapcsolódók b) a vendéglátóiparhoz kapcsolódók 4. Jelvények 5. Egyéb numizmatikai jellegű tárgyak (üveg- és ládabetétek, zászlószegek stb.) ad 1. A múzeum alapításakor nagy mennyiségben került pénzérme a gyűjteménybe. Kétségtelen, hogy kereskedelemtörténet nélkülük elképzelhetetlen, mégis inkább szemlél te tő anyagnak, mint elsődleges forrásnak tekintjük. 240