Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

Stróbl Alajos: Gerbeaud Emil (bronz, 1918) Kammer Ernő (id. Vastagh György, 1870) egész alakos portréi gyűjteményünk kiemelkedő darabjai. Megemlítjük még Dénes Gy. Aladár kávés (Margitay Tihamér), Feszi József szállodás (Major Henrik karikatúrája, 1917), Gebauer József kávés (1900), Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszter (Mányai, 1939), Holler Kálmán kereskedő (1900), Stühmer Frigyesné csokoládégyáros (Hadzsi Olga, 1937) és Szikora József, I. Ferencz József szakácsa (Budai Sándor, 1914) portréit. Idetartoznak azok a festmények, nyomatok, melyek ismeretlen személyekről készültek, de egy-egy foglalkozási ág jellemző képviselőjét állítják elénk, felszolgálót, pénztárosnőt, szakácsot. Utóbbiak között pl. „Szakács és felesége" (Dürer), „Szakács disznó236 fejjel" (H. S. M.), „The Chef' (Aymoz), „Deutscher Koch", „Tábori szakács" stb. témájú műveket találunk. A nyomatok közül megemlítjük még Gehl Zoltán grafikáit, melyek Gundel Károlyt, Holub Rezsőt, Malosik Ferencet, Marenchich Ottót ábrázolják. A jelenkori alkotások közül Rónai Sándor volt kereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter, valamint Szántó Béla, a Tanácsköztársaság népbiztosa, a szövetkezeti mozgalom egyik vezetője arcképét múzeumunk megbízásából Felekiné Gáspár Anna készítette. Lázár Sándor Escoffier-ről alkotott temperát, Hegedűs Pál cukrászkollégáját, Klöpfler Lajost festette meg munka közben. Schnitta Sámuel szakíró és Kiss Sándor munkásmozgalmi veterán arcképével zárjuk a sort. ad 2. Az üzleteket ábrázoló alkotások között már kevesebb a művészi értékű. Néhány XIX. századi alkotás kiemelését tartjuk itt szükségesnek: színes nyomat a forradalmi Pilvaxról, metszetek a Nádorhoz (kb. 1870), illetve a Zöld Fához cégérezett fogadókról (kb. 1890), tusrajz-reprodukciók a Somossy Orfeum épületének keresztmetszetéről, homlokzatáról és kávéházáról (F. K. Kruss, 1893), egy vízfestményrepró a Beleznay-kertről (Cserna Károly, kb. 1890), metszet a margitszigeti alsó vendéglőről (kb. 1900), és egy színes metszet a Császár-fürdőt ábrázolja 1853-ban. Az elpusztult Tabán emlékét idézi az Albecker vendéglő (színes tollrajz, 1906), az Aranykakas utcai korcsma (akvarell, Schauschek Árpád, 1939), a Szarvas kávéház (grafika, Takáts Jenő, 1876) és a Mélypince (akvarell, Schauschek Árpád, 1930) képe. Egy ceruzarajz „Pesti cukrászda 1915" felírással a Gerbeaut ábrázolja (Vadász Miklós műve). Az egykori híres Hangli Kioszkot egy színezett nyomat (Zádor, 1906), a vízivárosi Friedl cukrászdát ceruzarajz (1936) örökíti meg. Köves Izsó 1916-ban készült nagyméretű, „Fény és árnyék" című festménye inkább