Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei
ben a vendéglátóipari dolgozók Tanácsköztársaság alatti tevékenységét jelentik a hatóságoknak. A Magyarországi Szállodai Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesülete jegyzőkönyvei hű képet adnak az 1920-30as években a vendéglátóipari dolgozók és a munkaadóik között folyt harcokról. Az e körbe tartozó aprónyomtatványok sorában találhatók: mozgalmi összejövetelekre szóló meghívók, különféle röplapok, plakátok, tagsági könyvek stb. A fotókon a vendéglátóipari dolgozók megmozdulásait látjuk: sztrájkokat, sztrájktanyákat, gyűléseket, összejöveteleket, május 1-i felvonulásokat, a Tanácsköztársaság alatti tevékenységüket, pincéreket, mint vöröskatonákat, kulturális és sporteseményeket stb. A szaklapokban (pl. Vendéglátóipari Munkás) és számtalan újságkivágatban is nyomon követhetjük harcukat. Idetartoznak még a munkásmozgalomban kifejtett tevékenységet elismerő kitüntetések, plakettek és különféle jelvények. (Dr. Horváth Iván) Az egyes testületek iratanyagából a következőket emelhetjük ki: a pesti Szállodások, Fogadósok, Vendéglősök, Bor- és Sörmérők Testületének szabályzata (1860), a békéscsabai vendéglősök, kávésok és italmérők Ipartársulatának főkönyve (1921), a Magyar Cukrászok és Mézeskalácsosok Országos Szövetségének pénztárkönyve (1928—47), zárószámadásai (1940-47) és egyéb iratok, a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének iratai (1935-47). Idesorolhatók egyes városi levéltárakban őrzött iratok (elszámolások, költségvetések, bérleti feltételek, beadványok, jegyzőkönyvek stb.) másolatai. A kétségtelenül legértékesebb együttest képviselik a Budapesti Kávésok Ipartestületének volt jegyzőjétől, a Meggyes Istvántól nemrég ajándékba kapott iratok. Többek között a Pesti Polgári Kávéfőzők bársonykötéses, függőpecsétes, részben pergamenre kézzel írt, rajzolt 1796. évi Rendszabása, bőrkötéses, ABC-regiszteres bekebelezési könyve 1815-től, jegyzőkönyvei 1815-től és 1853tól, pénztárkönyvei 1815-től és 1841-től, valamint 1820. évi Legényrendje. A családokkal, személyekkel kapcsolatos együttesek közül a következőket említjük: Ballai Károly szakíró részben ipartestületi és szakoktatási vonatkozású iratai (76 db, 1824-1938), az Emmerling szállodáscsalád (11 db, 1848-1903), Friedl cukrászcsalád (27 db, 1776-1963) dokumentumai, Jahn Ede főpincér, majd vendéglős (dr. Jahn Ferencnek, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjának édesapja) (1891 — 1902) és Kraszner Menyhért, a Japán Kávéház népszerű tulajdonosának (17 db, 1915-1949) vagy Ludwig Sándor (32 db, 1872-1903) iratai. Mencseli Lajos emlékalbuma elsősorban a Szent Gellért Szállóban eltöltött éveinek dokumentumait tartalmazza (143 db, 1913-1964), végül Párák János (29 db, 1930-1952) és Rákóczi János (22 db, 1920-1966) szakácsművészek irataival zárjuk a sort. Az egyes üzletekre vonatkozó együttesek közül első helyen a múzeum helyén korábban működött Fortuna Fogadó iratait emeljük ki (1784-1869), de számottevő anyagunk van a Sipos Halászkertről is (73 db, 1893-1949). Itt említjük meg a Kéményseprő Vendéglő volt tulajdonosa által naponta vezetett naplót (1943—1950) mint érdekes kortörténeti dokumentumot, vagy a Hungaria Szálló Rt. egyik igazgatójának feljegyzéseit a második világháborús eseményekről. Az okiratok között számos anyakönyvi kivonatunk, kereszt- és házasságlevelünk életrajzokhoz szolgáltat adatokat; a keresztszülők, tanúk gyakran baráti, rokoni kapcsolatra utalnak. A gyűjteményünkben lévő néhány végrendeletet éppen kis számuk miatt 216