Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei
e) Egyéb cukrász munkaeszközök. Mutatósak a különféle krém-, zselé-, bavaroise-, bordure-, puding- és pástétomformák is. A cukrászipari termelésnél is sokféle egyszerű munkaeszközt használtak, mint ahogy a konyhánál láttuk. Ilyenek pl. a különféle darálók, nyújtók, ecsetek, vágó- és formálószerszámok, spricc-csövek, fecskendők, idomítok, mérlegek stb. C) Italokkal kapcsolatos eszközök Itt elsősorban nem az italok felszolgálásával, fogyasztásával, hanem tárolásukkal, kezelésükkel, kimérésükkel kapcsolatos tárgyakról szólunk. 1. A bort vendéglátóhelyeken is a pincében tárolták ászokon álló hordókban. Ha a bor fogytán volt, ún. hordótámasztót tettek mögéje, hogy a csapon zavarodás nélkül kifolyhasson. A bort a pincéből fából vagy ónozott vörösrézből készült vödörben vagy kőkorsóban hozták a söntésbe. A kőkorsót azért szerették, mert hosszú ideig tartotta az italt pincehőmérsékleten. A borok tisztításához, kezeléséhez, fejtéséhez, minőség-ellenőrzéséhez, kiméréséhez stb. szükséges számtalan eszközünk van még: szűrők, derítővas, gólyanyak, nagyméretű átfejtőpumpa, különféle kármentők, tőtike, csapok, akonadugóhúzó, lopók, Malligandés egyéb fokolók, eijesztőtölcsér vagy kotyogó. Értékes együttest képeznek az etalonrendszer bevezetése után hitelesített különféle nagyságú és anyagú ónozott, réz, bádog, zománcozott stb. mércéink. Van beépített szűrővel ellátott réztölcsérünk is. 2. A sör fahordókban érkezett a sörgyárból. Kisebb helyeken vagy kerthelyiségekben, különösen nagy összejövetelek alkalmából, egyszerűen kiszúrócsapot (szabadcsapot) ütöttek a hordóba, ennek kézi levegőpumpás változata is van. Modernebb megoldás volt, ha a söröshordót a pincében vagy hűtőszekrényben tárolták, és a sör hűtőspirálon keresztül érkezett a pultba szerelt csaphoz. Fahordót és ládát is sikerült még beszereznünk. 3. Egyéb italok. Az ún. röviditalokat különféle demizsonokban, üveg- vagy kerámia hordócskákban, néha cserépfiaskóban tárolták. A szikvizet, elterjedése után gyakran maguk a vendéglősök készítették egyszerű, kis méretű gépekkel. (Dr. Horváth Iván) II. Az értékesítéssel kapcsolatos emlékek csoportjában a tálaláshoz, a fogyasztáshoz szükséges, valamint a szállodai vendéglátással és az utazással kapcsolatos berendezési és felszerelési tárgyak találhatók. Ismertetésünket részben a tárgyak anyaga, részben egyéb témakörök szerint csoportosítottuk. 1. Fémtárgyak Anyaguk alapján a legértékesebb csoportot az aranyozott, az ezüst-, az ezüstözött, az ón- és egyéb fémtárgyak képezik, melyeket páncélszekrényben őrzünk. A gyűjtemény e részéről a kötelező leltárkönyvi nyilvántartáson kívül számozott lapokból álló, úgynevezett különkezelési jegyzék is készül folyamatosan, mely a legutóbbi (1978) hivatalos anyag- és minőségvizsgálati megállapítások jegyzőkönyvét is tartalmazza. a) Aranyozott tárgyaink közül szakmatörténeti és iparművészeti értékűek a Royal Szálló egykori evő- és tálalóeszközei. Barokkos díszítésűek és kidolgozásuk, formájuk és koronás emblémájuk miatt is figyelmet érdemelnek. Közöttük tojás- és cukorhintő kanalak, salátásvillák és -kanalak, morzsalapátok és seprők, cukorfogók stb. találhatók. Az aranyozott ezüsttárgyaink közül említést érdemel egy XIV. Lajos korabeli stílusban készített 36 db-os készlet, (pecsenyevilla, haltálaló kés és -villa, torta- és parfékés, vajkés, sajtkés stb.). Értékes az 1972-ben vá203