Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

fűszertartók. Van falra akasztható, fából készült fiókos fűszertartó, gazdagon díszítve, de vannak kerámiából, porcelánból készültek is, díszes vagy sima kivitelben stb. Idetartoznak a liszttárolók, szakajtók stb.), különféle bödönök (zsíros, lekváros-, stb.), tejescsuprok, káposztasavanyítók stb. 6. Gépek. Ilyenek a különféle darálók, pörkölök, sonkavágók, univerzális konyhagépek stb. A darálók között találunk hús-, dió-, mák-, kávé-, stb. darálókat. A különféle nagyságú, alakű, rendszerű, anyagú kávéőrlők sorozata helyezkedési formája határozza meg. Egyegy géphez többféle kés tartozik. A kézzel hajtott univerzális konyhagép betéteit a század elején éppúgy cserélni lehetett már (káposzta, tök, róseibni stb.) mint napjainkban. B) Cukrásztermelés 1. A cukrászmühely — vagy ahogyan a cukrászok nevezték, a dolgozó — berendezései közé tartozott a kemence, a lábakon álló széntűzhely, a márványlapú fondántasztal és Kávépörkölők és darálók a XIX. sz.-ból külön tanulmányt érdemelne. A kolbász-, szaiámihús-darálók kései nem a tárcsán belül, hanem kívül helyezkednek el, a hús aprításának formáját és nagyságát a szükségletnek megfelelően a kések pengéinek száma és ela különféle asztalok, polcok, szekrények mint a konyhánál. A kemence több részre osztott sütőkből állt. Régen téglából rakott kemencék, a XX. szd.-ban már főleg fémkemencék - utóbbiak főként gáz- vagy elektro200