Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

tok, újsághirdetések kisszámú, bár igen érté­kes gyűjteményében találhatók: ezek az 1800-as évek elejétől jellemző szöveges újság­hirdetések és a század közepén elterjedt áb­rás reklámok. Utóbbiak általában az üzlet portálját mutatják be. E csoportban tartjuk számon a kereskedelmi tárgyú rajzokat, met­szeteket, plakát- és hirdetésterveket is. B) К plakáttár három részből áll. a) A kereskedelmi reklámplakátok ­amelyek valamennyi hirdetési mód között a legnagyobb hatásúak voltak a reklámgyűj­teménynek is a leglátványosabb részét alkot­ját. Közöttük művészileg is igen értékes pél­dányok találhatók: a századelő szecessziós stílusú plakátjaitól kezdve az 1920-30-as évek modern magyar reklámplakátjaiig (Fa­ragó Géza, Biró Mihály, Bér Dezső, Földes Imre, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Pó­lya Tibor, Kónya Zoltán stb. művei). b) A plakátgyűjtemény másik részét a két világháború szükséggazdálkodásának nagyszámú hirdetményei képezik. A jegy­rendszerrel, az árak maximálásával, az élel­miszerkészletek összeírásával kapcsolatos fal­ragaszok fontos történeti forrást és szemlé­letes kiállítási anyagot adhatnak. Segítsé­gükkel nyomon tudjuk követni a gazdasági helyzet akkori alakulását. E gyűjteménycsoportba tartoznak a Ta­nácsköztársaságnak a nagykereskedelmet szocializáló, a bolti kereskedelmet és áruellá­tást szabályozó plakáthirdetményei is. c) A harmadik rész a kereskedelmet érin­tő politikai tárgyú plakátokból áll (szervez­kedési, választási, karikatúra stb.). C) A kisebb reklámnyomtatványok ve­gyes csoportjába főként a kisplakátokát, szó­rólapokat és reklámképecskéket gyűjtjük. a) A kisplakát általában az utcai plakát kicsinyített mása, melyet legtöbbször a villamoskocsikban helyeztek el. b) A szórólapok talán a legváltozatosabb reklámeszközök. Közéjük tartoznak a név­kártyajellegű hirdetések, az üzleti körlevél­hez hasonló szöveges és a színes grafíkás rek­lámlapok. A reklámozás e módja a századfor­duló idején terjedt el. A korabeli leírások a nagyvárosok járdáit borító „szemét"-nek nevezik ma számunkra fontos cég és reklámtörténeti forrásanyagul szolgálnak. c) A múlt század végén kezdtek reklám­ként különféle tárgyú, többnyire színes, képecskéket készíttetni, hátoldalukon hir­detőszöveggel. E reklámforma igen elteijedt. FŰSZER É5 CSEMEGE üZLETE^íg A FEKETE KUTYÁHOZ. Щ Ыыт^й t fés^J Miskolci fűszer- és csemegeüzlet hirdetése ( 1890-es évek) 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom