Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

tok, újsághirdetések kisszámú, bár igen értékes gyűjteményében találhatók: ezek az 1800-as évek elejétől jellemző szöveges újsághirdetések és a század közepén elterjedt ábrás reklámok. Utóbbiak általában az üzlet portálját mutatják be. E csoportban tartjuk számon a kereskedelmi tárgyú rajzokat, metszeteket, plakát- és hirdetésterveket is. B) К plakáttár három részből áll. a) A kereskedelmi reklámplakátok amelyek valamennyi hirdetési mód között a legnagyobb hatásúak voltak a reklámgyűjteménynek is a leglátványosabb részét alkotját. Közöttük művészileg is igen értékes példányok találhatók: a századelő szecessziós stílusú plakátjaitól kezdve az 1920-30-as évek modern magyar reklámplakátjaiig (Faragó Géza, Biró Mihály, Bér Dezső, Földes Imre, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Pólya Tibor, Kónya Zoltán stb. művei). b) A plakátgyűjtemény másik részét a két világháború szükséggazdálkodásának nagyszámú hirdetményei képezik. A jegyrendszerrel, az árak maximálásával, az élelmiszerkészletek összeírásával kapcsolatos falragaszok fontos történeti forrást és szemléletes kiállítási anyagot adhatnak. Segítségükkel nyomon tudjuk követni a gazdasági helyzet akkori alakulását. E gyűjteménycsoportba tartoznak a Tanácsköztársaságnak a nagykereskedelmet szocializáló, a bolti kereskedelmet és áruellátást szabályozó plakáthirdetményei is. c) A harmadik rész a kereskedelmet érintő politikai tárgyú plakátokból áll (szervezkedési, választási, karikatúra stb.). C) A kisebb reklámnyomtatványok vegyes csoportjába főként a kisplakátokát, szórólapokat és reklámképecskéket gyűjtjük. a) A kisplakát általában az utcai plakát kicsinyített mása, melyet legtöbbször a villamoskocsikban helyeztek el. b) A szórólapok talán a legváltozatosabb reklámeszközök. Közéjük tartoznak a névkártyajellegű hirdetések, az üzleti körlevélhez hasonló szöveges és a színes grafíkás reklámlapok. A reklámozás e módja a századforduló idején terjedt el. A korabeli leírások a nagyvárosok járdáit borító „szemét"-nek nevezik ma számunkra fontos cég és reklámtörténeti forrásanyagul szolgálnak. c) A múlt század végén kezdtek reklámként különféle tárgyú, többnyire színes, képecskéket készíttetni, hátoldalukon hirdetőszöveggel. E reklámforma igen elteijedt. FŰSZER É5 CSEMEGE üZLETE^íg A FEKETE KUTYÁHOZ. Щ Ыыт^й t fés^J Miskolci fűszer- és csemegeüzlet hirdetése ( 1890-es évek) 188