Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei
Tüzelő- és Építőanyag-értékesítési Vállalat anyaga. A különböző kereskedelmi vállalatok dolgozóinak társadalmi munkáját illusztráló szocialistabrigád-naplók segítségével e vállalatok életéről is képet nyerhetünk. Okmány- és irattári jellegű anyagot tartalmaz több, tematikailag különálló gyűjteményi csoport. Ilyen a kereskedelmi dolgozók szakszervezeti és mozgalmi anyaga. E csoportba az 1894-ben alakult Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületének, az 1900-ban létrehozott Kereskedelmi Alkalmazottak Szakegyletének és segélyezőintézményeinek, majd az ebből alakuló Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének, valamint a KPVDSZ és elődszervezeteinek emlékei tartoznak. Itt találhatók az üzleti záróra szabályozását, a vasárnapi munkaszünet bevezetését követelő röplapok is. Néhány érdekes vádirat és ítélet a kereskedelmi alkalmazottak politikai tevékenységét tükrözi. Tartalmilag önállósult gyűjteményi csoportot alkotnak a kereskedelmi szakoktatás hazai emlékei. A sokrétű dokumentációs (valamint tárgyi és szakkönyvtári) anyag túlnyomó része 1974-ben, egyik időszakos kiállításunkra való célgyűjtés folytán került be múzeumunkba. A legfontosabb összefüggő történeti anyag a Pesti Kereskedelmi Akadémia megalapításával és belső szervezetével, működésével kapcsolatos 1857-től kezdve az 1920-as évekig. Az alapítványi oklevelek számos érdekes adatot tartalmaznak a kereskedőtestületekre vonatkozóan is. A múltszázadi kereskedelmi könyvviteli és levelezési mintafüzetek és kézírásos jegyzetek között kiemelkedő jelentőségű Bibanco Gyula, első kereskedelmi szakiskolánk megalapítója által írt kereskedelmi számtankönyv az 1830-as évekből. A hazai kereskedelmi iratanyag az 1870-es évekig jórészt német nyelvű. A városi polgárság többsége az osztrák, német tartományokból települt be a török hódoltság után, ennélfogva a kereskedelmi életben használt nyelv is sokáig a német volt, és így tanítási nyelvül csak az szolgálhatott. Irat-, okmánytári, valamint üzletviteli és propagandaanyagokból áll a fogyasztási- és értékesítőszövetkezetek gyűjteménye (jegyzőkönyvek, zárszámadások, tagsági igazolványok, szolgálati szerződések, segéd- és tanoncbizonyítványok, bolti könyvek, raktárnaplók, reklámok és szövetkezeti üzletrészjegyek). A gyűjtemény többségét a Hangya szövetkezet iratanyaga teszi ki, de szép számmal vannak képviselve a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, az Általános Fogyasztási Szövetkezet, valamint a felszabadulást követő évek szövetkezetei is. Komplexnek tekinthető az 1918 májusában alakult Ceglédi Hangya Szövetkezet majd kétezer darabot számláló anyaga. Legérdekesebb darabja az 1919-es közgyűlési jegyzőkönyv, melynek lapjai a Tanácsköztársaság idején állami ellenőrzés alá vett szövetkezeteknek az áruelosztásban kapott szerepéről tanúskodnak. A szükséggazdálkodás, közellátás speicális irat- és nyomtatványanyagát az első világháború hívta életre, amikor megkezdődött az állam nagyobb arányú beavatkozása a kereskedelmi forgalomba. a rokkant kereskedelmi alkalmazottak menedékháza javára rtoiwM '{/ TÁRGYSORSJÁTÉKRH j ke-V JSL. ' i Jótékonysági sorsjegy (1911) 182