Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

Tüzelő- és Építőanyag-értékesítési Vállalat anyaga. A különböző kereskedelmi vállalatok dol­gozóinak társadalmi munkáját illusztráló szocialistabrigád-naplók segítségével e vállala­tok életéről is képet nyerhetünk. Okmány- és irattári jellegű anyagot tartal­maz több, tematikailag különálló gyűjtemé­nyi csoport. Ilyen a kereskedelmi dolgozók szakszervezeti és mozgalmi anyaga. E cso­portba az 1894-ben alakult Kereskedelmi Al­kalmazottak Országos Egyesületének, az 1900-ban létrehozott Kereskedelmi Alkal­mazottak Szakegyletének és segélyezőintéz­ményeinek, majd az ebből alakuló Ke­reskedelmi Alkalmazottak Országos Szövet­ségének, valamint a KPVDSZ és elődszerve­zeteinek emlékei tartoznak. Itt találhatók az üzleti záróra szabályozását, a vasárnapi mun­kaszünet bevezetését követelő röplapok is. Néhány érdekes vádirat és ítélet a kereske­delmi alkalmazottak politikai tevékenységét tükrözi. Tartalmilag önállósult gyűjteményi cso­portot alkotnak a kereskedelmi szakoktatás hazai emlékei. A sokrétű dokumentációs (valamint tárgyi és szakkönyvtári) anyag túl­nyomó része 1974-ben, egyik időszakos ki­állításunkra való célgyűjtés folytán került be múzeumunkba. A legfontosabb összefüggő történeti anyag a Pesti Kereskedelmi Akadémia meg­alapításával és belső szervezetével, működé­sével kapcsolatos 1857-től kezdve az 1920-as évekig. Az alapítványi oklevelek számos ér­dekes adatot tartalmaznak a kereskedőtestü­letekre vonatkozóan is. A múltszázadi kereskedelmi könyvviteli és levelezési mintafüzetek és kézírásos jegy­zetek között kiemelkedő jelentőségű Biban­co Gyula, első kereskedelmi szakiskolánk megalapítója által írt kereskedelmi számtan­könyv az 1830-as évekből. A hazai kereskedelmi iratanyag az 1870-es évekig jórészt német nyelvű. A vá­rosi polgárság többsége az osztrák, német tartományokból települt be a török hódolt­ság után, ennélfogva a kereskedelmi életben használt nyelv is sokáig a német volt, és így tanítási nyelvül csak az szolgálhatott. Irat-, okmánytári, valamint üzletviteli és propagandaanyagokból áll a fogyasztási- és értékesítőszövetkezetek gyűjteménye (jegy­zőkönyvek, zárszámadások, tagsági igazol­ványok, szolgálati szerződések, segéd- és ta­noncbizonyítványok, bolti könyvek, raktár­naplók, reklámok és szövetkezeti üzletrész­jegyek). A gyűjtemény többségét a Hangya szövet­kezet iratanyaga teszi ki, de szép számmal vannak képviselve a Köztisztviselők Fogyasz­tási Szövetkezete, az Általános Fogyasztási Szövetkezet, valamint a felszabadulást köve­tő évek szövetkezetei is. Komplexnek tekinthető az 1918 májusá­ban alakult Ceglédi Hangya Szövetkezet majd kétezer darabot számláló anyaga. Leg­érdekesebb darabja az 1919-es közgyűlési jegyzőkönyv, melynek lapjai a Tanácsköztár­saság idején állami ellenőrzés alá vett szövet­kezeteknek az áruelosztásban kapott szere­péről tanúskodnak. A szükséggazdálkodás, közellátás speicális irat- és nyomtatványanyagát az első világhá­ború hívta életre, amikor megkezdődött az állam nagyobb arányú beavatkozása a keres­kedelmi forgalomba. a rokkant kereskedelmi alkalmazottak menedékháza javára rtoiwM '{/ TÁRGYSORSJÁTÉKRH j ke-V JSL. ' i Jótékonysági sorsjegy (1911) 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom