Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

A kidiátások rendezésénél - amikor az igen aprólékos és sokrétű múzeumi munka mintegy „megnyilatkozik" - az írásos és képes anyag sok esetben fontos történeti eseményt is reprezentál. így az ún. kétdimenziós anyag bemutatásánál a tárgyi emlékekhez való, szinte önmagától adódó kapcsolódásán túl, elsőrendű feladat a dokumentumok életre keltése, különféle eszközökkel való megjelenítése. A kereskedelem dokumentációs emlékei emellett a szakmatörténeti kutatások forrásául is szolgálnak. A múzeum számára gyűjthető komplex anyagok jelentős része dokumentum. Jellegüknél fogva ugyanis ezeket lehetett könynyebben megőrizni. Egyrészről a magánkereskedelem mint családi „ereklyét" tartotta magánál, másrészről sokan gyűjtögettek különféle érdekes reklámeszközöket. A kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény belső rendszerezése a szakterület sajátosságainak gyakorlati és az általános levéltári csoportosítás elvi követelményeinek figyelembevételével történt. Ennek megfelelően a több mint 60 ezer darabot számláló gyűjteményt tartalmilag három nagy csoportra lehet felosztani: 1. az okmány- és irattári anyag, 2. az üzletviteli anyagok, 3. a különféle reklámeszközök csoportja. E csoportokon belül az anyagot szakosítva, gyűjteményi csoportok szerint tároljuk, a kereskedelmi ágazatokat, az időrendet is tekintve. Az okmánytár. Az okmánytár a különféle kereskedelmi okiratokat és az ezekhez kapcsolódó egyéb iratanyagot foglalja magába. Ezek nyomán sokszor végig tudjuk követni egy-egy kereskedő üzletének működését. E gyűjteményben kaptak helyet a tanoncés segédbizonyítványok, szerződések, a segédek állást kereső levelei, az állásközvetítők hirdetései és értesítései, az alkalmazási, felmondási levelek, fizetési igazolások, működési bizonyítványok, ajánlólevelek és egyéb munkaügyi iratok. E csoportban őrizzük a különféle kitüntető okleveleket, emléklapokat, szabadalmi okiratokat is. Idetartoznak az 1840-től kezdve kötelezővé tett cégbejegyzés iratai, a városok és a testületek által kiadott kereskedési jogosítványok, út- és védlevelek, az iparengedélyek, igazolványok, végzések egészen az 1940-es éveknek a kereskedőket vallásuk szerint megkülönböztető „kijelölő" határozatokig. A kereskedelmet szabályozó törvények és rendeletek részgyűjteményében több korai és a XIX. század első feléből származó kiadvány található. Az irattár. Az irattár elsődleges célja, hogy a történeti kutatást és feldolgozást szolgálja, de egyben az eredményes múzeumi munkának is egyik feltétele. E tartalmilag összetett gyűjteményben vannak a kereskedelmi testületek, társulatok és szövetségek iratai (alapszabályok, igazolványok, értesítések jegyzőkönyvek stb.) Összefüggő együttest alkotnak a Kiskereskedők Országos Szabadszervezetének jegyzőés pénztárkönyvei, melyek a helyi szervezetek megalakulásáról is képet nyújtanak. Részegységet képeznek a Kereskedő Ifjak Társulatának az 1910-1940 közötti kiadványai. E csoporthoz tartoznak a kamarai és minisztériumi iratok is. Igen értékes a Corvin Áruháznak megalapításától kezdve az 1950-es évekig összegyűjtött iratanyaga. Hasonló jellegűek az államosításokkal kapcsolatos, elsősorban az áruházak átmeneti tulajdonformáit, valamint az Állami Áruházak megalakulását tükröző iratok. A szocialista kereskedelem kezdeti időszakából származnak a Közért-vállalatok áruforgalmi jelentéseinek és statisztikai táblázatainak sorozatai. Jó néhány értékes iratot őrzünk a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat megalakulásával kapcsolatban. Az 1960-as évek irataiból kiemelkedik a 180