Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szövényi István: Kőszegi vendégfogadók a XVII. és XVIII. században

6. kép. A Fejér Ló és a Strucc vendégfogadó a Magyar Hóstádban (Részlet az 1746-os városképből) eránt, arra való nézve... Deákovics Adam Uram hivattatott bé ki vendégfogadóját Schilthaur János Uramnak eladta, azt detegálván (kinyilvánítván) hogy már 101. Esztendeje miulta szabad usussában (használatában) voltak Prodecessori (elődei), és hogy Ringbaur Maradéki vették a'mint az Contractus (szerződés), melly Processus (ügy) mellet vagyon, megh mutattya.. ,"

4

6 Bár a Strucc vendégfogadó XVII. századi működéséről feljegyzések nem maradtak, az idézett városi protokollum szerint a vendégfogadó 1663 óta üzemel Kőszegen. Ez a több mint 300 éves múlt valóban ritkaság a magyar szállodaipar történetében. A vendégfogadó keletkezésének időpontját egyébként egy másik adat is megerősíteni látszik. 1749-ben ugyanis a Fejér Ló és a Strucc tulajdonosai bejelentették tiltakozásukat a tanácsnál új vendégfogadó engedélyezése miatt. A beadványban arra hivatkoztak, hogy „Ember emiekezeitül ezen (két) vendég fogado vala, .. .és ezen ketö az szállóknak most is elégséges és fölöttébb is elégséges alkalmatosságot adhat.. . "

4

7 A vendégfogadó cégérét bizonyára a bécsi Strauss (Strucc) fogadótól kölcsönözte, ahol a kőszegi polgárok bécsi útjuk során nem egyszer megfordultak. Nincs különösebb bizonyíték arra, hogy első tulajdonosa és névadója az a Strauss János polgár lett volna, aki foglalkozás megjelölése nélkül 1688. május 28-án nyert polgárjogot.

4

8 Az is vitás, hogy mikor került a fogadó a Ringbauercsalád tulajdonába. Az első tulajdonos, Ringbauer Mátyás 1714. november 27én kapott polgárjogot.

4

9 A vendégfogadó történetére a városi tanácsülési jegyzőkönyvek 1720-tól közölnek feljegyzéseket. 89