Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szövényi István: Kőszegi vendégfogadók a XVII. és XVIII. században

szorgalmazta. Mikor tehát a tulajdonos üzleti érdekből kérte a tanácsot, „hogy ezen mostani három Vendégh fogadó numeruson több ne erigáltatnék, ... az Nemes Magistratus azt felelte, hogy az illyesre magát az Nemes Város le nem kötelezheti."

4

4 Az Aranystrucc vendégfogadó Az említett két vendégfogadón kívül a XVII. század második felében a Magyar Hóstád főutcája nyugati házsorának a belvárosra néző földszintes saroképületét a Strucc vendégfogadó (Gasthof zum goldnen Strauss) foglalta el. A hiányos feljegyzések miatt a vendégfogadóról az első adatot 1718-ban közli a városi tanácsülési jegyzőkönyv. Eszerint „Strausz vendigh fogados, és Fejér ló vendigfogados kellnerje kőzt minémő controversia volt, az Postán jövő, s menő urak condescensioja (elszállásolása), és magához való holditássa eránt..." A tanács a vitát azzal zárta le, „ha valaki közülek praesumálnyi (merészelni) fogh, egy, vagy más ollyatin Postán menő urat maghához, cum alterius praejudicio (a másiknak kárára) hinya, az verificáltatván irremissibiliter (bebizonyosodván könyörtelenül) 12 Ft... foghnak megh büntetetnyi..."

4

5 A vendégfogadó azonban ennél jóval korábbi keletű. Kutatásaim során ugyanis az 1764. évi városi protokollumban az alábbi feljegyzést találtam: „Vendégfogadosok Possessori (tulajdonosai) mai napon be hivattak a'végre, hogy legitimálnák magok Jussokat (bizonyítsák jogukat) vendég fogadojok 5. kép. Az Aranystrucc vendégfogadó a XVIII. században (Részlet az 1746-os városképből) 88