Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szövényi István: Kőszegi vendégfogadók a XVII. és XVIII. században

játékoktól tartózkodjanak.

9 A tisztességtelen haszonszerzés megakadályozása végett a tanács időnként ellenőrizte a szeszfogyasztást is, mert előfordult, hogy a fogadósok az engedélyezett 1 pénz helyett 3 pénzzel drágábban mérték ki a város borát.

1

0 A Fejér Ló vendégfogadót ebben az időben ismét a tulajdonos kezelte, 1680-ban ugyanis a város Somogyi András vendégfogadóst illető tartozását számolta el az „eőregh adó''-Ьа.

1

1 Néhány évvel utóbb még arról értesülünk, hogy „... Groff Picolomy Somogyi Uram vendégfogadójában egy hettül foghva megh evet circiter hatvan forénthig, kévánnya hogy az N. Város füzesse megh helette.. ."

1

2 De 1685-ben már gazdát cserélt, mert a fogadó eléggé bonyolult ügye a tanácsülés elé került. Megállapítást nyert, hogy a tulajdonos, Somogyi András néhány évvel ezelőtt a soproni jezsuitáktól 300 Ft kölcsönt vett fel. A tanács úgy rendelkezett, hogy ezt az összeget, valamint Pammer Mihály, Herpius Kristóf és Somogyi András örököseinek igényét a befektetett tőkére és kamataira, ha másként nem megy, végrehajtás útján ki kell elégíteni.

1

3 A vendégfogadó ezután Poss Ferdinánd, majd 1696. november 3-án szabályos vétel formájában Stettner Mihály tulajdonába került. A vételre egy későbbi tanácsülési jegyzőkönyv utal.

1

4 Stettner Mihály egyben malomtulajdonos, tehát gazdag ember volt, de mint nyakas lutheránus a város politikai életében nem vitt szerepet. Tőle vagy fiától tagadta meg a tanács a polgárjogot, mert az esküformulában szereplő Mária és szentek nevét nem volt hajlandó kimondani.

1

5 Bérlői közül Lőybl Jakab 1745-ben kérte a tanácsot, hogy a megromlott gazdasági helyzetre való tekintettel portio quantumát (adóilletékét) 5 Ft-ról 4 Ft-ra mérsékelje.

1

6 A következő bérlő, Hehm Hainrich borbély be is költözött a fogadóba. Mivel lakása addig a városi sörkimérésben volt, „hogy az korcsma dolgában az N. Város valamelly fogyatkozást ne szenvedgyen", a sörmérést Kalmár Mihálynak adták bérbe.

1

7 Nincs adatunk arra, hogy a fogadó meddig volt a Stettner család birtokában, de 1774-ben a városi protokollum Pőhm Pált említi, mint a Fejér Ló vendégfogadósát. Egy bizonyos, hogy a vendégek kényelmét szolgáló fogadó a múlt században sem veszített hajdani fényéből és jelentőségéből. Bár a város élénk kereskedelme folytán a közeli osztrák és a Répce menti falvakból a vásárokra és piacokra nagyobbára fogaton érkezett nép elhelyezésére további beszálló ven2. kép. A Fehér Rózsa vendéglő cégére déglőkkel (Fehér Rózsa, Fehér Bárány, 6» 83