Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében

A kereskedők pártfogója, a nyereségnek, szerencsés vállalkozásnak istene Mercurius volt. Általában sziklatömbön ülve ábrázolták fiatal, szakálltalan ifjúként, fején szárnyas kalappal (petasos), vállán köpennyel, jobb kezében pénzeszacskóval (bursa), baljában a hírnöki pálca (caduceus), melynek végére két kígyó csavarodik.

8

8 (11. kép) A Mercuriust ábrázoló kisbronzok másik csoportja az istenséget állva ábrázolja. Kedvenc állatai a kos, bakkecske, teknősbéka és a kakas.

8

9 A kereskedők gyakran állítottak Mercurius tiszteletére oltárokat. Miciában, ahol a Silvanus kultusz volt népszerű, együtt invocálták Mercuriust és Silvanus domesticust.

9

0 Egy szombathelyi oltáron szintén együtt szerepel a két isten.

9

1 A brigetiói Aur. Bassus oltárán Mercurius Silvanus és Fortuna társaságában jelenik meg.

9

2 A sopronkőhidai oltárt Iulius Senilis nyugati származású kereskedő Silvanusnak állíttatta : „Silvanusnak szentelve. Iulius Senilis kereskedő szívesen váltotta be fogadalmát, amit (az isten) megérdemelt."

9

3 Silvanust valószínűen az utak védelme miatt tisztelték a kereskedők. A IV. sz. végén a hunok előnyomulása következtében állandósultak a barbár csapatok betörései. A Pannónia és a tartományok között fennálló kereskedelmi kapcsolatok fokozatosan elsorvadtak. A Kárpát-medence kereskedelmi viszonyai új urainak érdeke szerint alakultak át. 11. kép. Mercurius bronzszobrocskája. 4* 51