Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében

Szarmata területre vezetett az Aquincumból induló, Hatvanon át Miskolc felé vezető útvonal, melynek bizonyítéka a Rákospalotán előkerült „genio Commerci" feliratú oltár.

1

5 Dacia provinciává szervezése a kereskedelmi érdekkör további tágulását jelentette, főleg a nyugati kereskedők számára. Pannónia és Dacia összeköttetését biztosította az al-dunai víziút, mely összegyűjtötte a Dráva és a Száva völgye forgalmát is, a Maros—Tisza víziút és a szarmata földön átvezető szárazföldi utak. Aquincum, Lugio (Dunaszekcső) és Intercisa (Dunaújváros) előterében tételezik fel a szarmata földre irányuló, Dáciába vezető utak kiindulópontjait, biztosan követni azonban nem lehet őket. Feliratos anyag csak a Maros torkolatánál, Szegednél került elő, s vámállomásra utal.

1

6 A Nagyalföldet Daciával összekötő feltételezett útvonalak: Aquincum— Porolissum (Mojgrád), Intercisa—Bologa, Lugio—Szeged—Micia (Vecel) és az Aquincum—Szeged—Micia útvonal.

1

7 Valószínűleg Daciába vezetett az Aquincum—Szolnok—Debrecen útvonal is.

1

8 Kárpátukrajna római kori leletei szerint Dacia és a Visztula völgy között is létesült kereskedelmi összeköttetés.

1

9 A Dacia belső forgalmát lebonyolító utak közül legjelentősebb a Dierna—Tibiscum—Sarmisegethusa (Várhely) útvonal.

2

0 Keleti áruk jelenléte Pannoniában arra utal, hogy a keleti katonai elemek közvetítésén kívül kereskedelmi kapcsolat is létesült Kisázsiával és Szíriával. Az összeköttetés kezdetben aquileiai közvetítéssel történt, később a Bizánc—Naissus—Singidunumon át vezető balkáni út és a dunai víziút került előtérbe. A II. sz.-tól az import jellegét már nemcsak a hadsereg ellátása határozta meg. A romanizáció kiszélesedése, a városiasodás, a megnövekedett igények kielégítését jelentette. A Rajna- és a Duna-vidékkel való intenzív kereskedelem eredménye a lezouxi, a rheinzaberni és a legkésőbbi sigillaták, a westerndorfi áruk és a reatiai fazekastermékek elterjedése a Kárpát-medencében. A galliai és a rajnai bronzáruk, a különféle bronzedények, veretek és ékszerek az I. sz. végétől gyakoriak a pannóniai piacon, s jutottak el, különösen az emaillos fibulák a szarmaták közé is. A kölni üveggyárak a II—IV. sz.-ig szállították: áruit a Duna vonalán. A keleti tartományok közül Daciából arany és kevésszámú kerámia érkezett Pannoniába. A II. sz. közepén Daciában is kialakult egy kereskedő réteg, mely kapcsolatai a dunai tartományok mellett távolabbi területekre is kiterjedtek. Valószínű, hogy tartományuk nyersanyagain kívül kisázsiai és keletbalkáni árucikkeket is közvetítettek Pannoniába.

2

1 A balkáni tartományok importja a III. sz.-tól kezdődően jelentős. Eljutottak Pannoniába a reliefdíszes edények, görög típusú lámpák, különféle bronzedények. Az építkezéseknél görög szigetekről származó márványfajtákat alkalmaztak. Számottevő a Kisázsiából és Szíriából származó üvegimport, valamint a leletanyagban ki nem mutatható keleti specialitások (osztriga, keleti illatszerek). 39