Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Pápa Miklós: A kereskedelmi gyűjtemény megalapítása

Pesten az állat-, gabona- és borkereskedelem volt jelentős. Budán inkább a nagykereskedés, a pénzüzlet és finomabb árukkal való kereskedés játszotta a főszerepet. Fűszereknek is sokféle fajtáját közvetítette a kereskedelem (sáfrány, bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió, stb.). Érdekes a pékféleségek sokfélesége: a közönséges fekete kenyeret sütőktől a finom süteményt készítőkig. S mennél közelebb jutunk a mához, annál több az emlék. Érdemes lenne ezeket az emlékeket összegyűjteni, a sokfelé szétszórt kereskedelmi anyagot központosítani, érdemes lenne létrehozni, megvalósítani a magyar kereskedelmi múzeumot. Helyet foglalnának ebben a múlt emlékei mellett fiatal szocialista kereskedelmünk vívmányai is és bemutathatná rendszeresen a külföldi kereskedelem példaadó módszereit is. Ne feledjük el, hogy a kereskedelem nemcsak gazdasági tevékenység, hanem hatalmas összekötő kapocs is országok és népek között, s egyben a kultúra terjesztésének és a béke megszilárdulásának is eszköze. Jól szolgálta továbbá a KIRAKAT az ügyet azzal is, hogy éveken át rendszeresen közölt kereskedelemtörténeti tárgyú cikkeket. Ezek a tartalmas, színvonalas, jó képanyaggal is ellátott dolgozatok közvetve ugyancsak elősegítették az érdeklődés felkeltését. Közben a Legújabbkori Történeti Múzeum megkezdi a szocialista kereskedelem emlékeinek gyűjtését és ez ügyben átirattal fordul a KÖZÉRT Vállalatok irányítószervéhez, a Fővárosi Tanács Élelmiszerkereskedelmi Irodájához (1958. július 7.—466/1/1958. sz.). A KÖZÉRT ez alkalomból több mint száz kisebb-nagyobb plakátot, továbbá fényképeket, díszdobozt, jubileumi emlékjelvényeket és zárócímkéket (10 éves a KÖZÉRT), a KÖZÉRT Dolgozók Lapja és a KÖZÉRT központi értesítő egyes példányait és különféle KÖZÉRT ügyviteli eszközöket és kiadványokat ad át (1958. augusztus 28-i 41.173. és 1958. október 9-i 41.237. sz. levél). Kialakult egy olyan elképzelés, hogy a KÖZÉRT maga gyűjtse össze fejlődésének emlékeit egy házigyűjtemény keretében. Ez a nagy kereskedelmi szervezet erre mindenképpen alkalmas lett volna. És mert kialakulása során igen sok régi üzletet is magába olvasztott, egyidejűleg ezeknek az egykori magánüzleteknek az időközben már elavult, használaton kívüli eszközeit és felszerelési tárgyait is megőrizhette volna; ezek évekig hányódtak a vállalatok gondnoksági raktáraiban. A KÖZÉRT-házigyűjteményre vonatkozóan tervezet is készült, s azt az Élelmiszerkereskedelmi Iroda megküldötte véleményezés céljából a Legújabbkori Történeti Múzeumnak (1962. január 17.—35.035 sz. levél). A Múzeum az elgondolással egyetértett s többek között az alábbiakat válaszolta (1962. február 2.—143/10/1962. sz. levél): „Javasoljuk az Elvtársaknak, hogy saját hatáskörükben a gyűjtési munkához fogjanak hozzá és kezdettől fogva rendszeresen és szakszerűen leltározzák a begyűjtött tárgyakat, hogy azok annak alapján később is 25