Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Konrádyné Gálos Magda: Képek a budapesti szállodák életéből a város-egyesítés korszakában

7. kép. A Széchenyi szálloda, amikor már Fiume szálloda volt a neve 1877-től kezdve hat nyáron át Arany János. Bronztábla örökíti meg az itt töltött idő emlékét. Budán az egyesítéskor virágkorát élő Széchenyi Szállót a Dunaparton (nem messze a siklótól) Ybl Miklós építette.

4

0 Csendes, kellemes légkörű szálló volt. Az új Pestre szép kilátás nyílt, a sok budai fürdő és kirándulóhely is közel esett. A millennium korában Corsó a neve, később Fiume. Hasonlóak az előnyei a Debrecen városához címzett szerényebb budai dunaparti szállónak. Fenn a várban a Fortunának már a szállót túlélő kávéháza is megszűnik ebben a korban — a Vörös sün emlékét pedig már réges-régen csak házjegye őrzi. Azt ma is láthatjuk még. A Császár-fürdő (régen Felhévíz) gyógyító erejét a hetvenes években részben saját, a Dunára néző szállójának (kb. száz szobás) lakói élvezik. A francia Rotereau elragadtatva írja, hogy a fürdőző a folyosótól, fokozatosan emelkedő hőmérsékletű termeken át jut a fürdőbe.

4

1 A Császár-fürdővel szoros összefüggésben áll, vele szemben „A Gyógyforráshoz" nevű szálló, amely hasonló befogadóképességű. így érthető, hogy a Fővárosi Lapokban (1873. 18. sz.) kétszáz szobát hirdetnek. 171.