Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Konrádyné Gálos Magda: Képek a budapesti szállodák életéből a város-egyesítés korszakában
6. kép. Az „István főherceghez" szálloda a XIX. sz. végén Az egyesítési korban létrejött új szállók közül figyelmet érdemel a Kerepesi úton (még romantikus ízlésben épült) Pannónia Szálló. Az elaggott Griff fogadó helyére emelte tulajdonosa Langheinrich András: ma a Rákóczi út 5. számú ház áll ott. 1870-ben még újnak mondja az azévi útmutató. 3 4 Háromemeletesnek, 72 szobásnak hirdették és sok jót mondtak róla. 3 5 Ebben a korban a Pannónia Szálló kávéházába jártak a Nemzeti Színház vezetői, írói, művészei és a rokonlelkű költők, azért is, mert a Színház a szomszédos házban volt és mert itt otthonosan érezték magukat, s majdnem reggelig tervezték, vitatták művészetük kérdéseit. Csak Szigligeti Edét, Csiky Gergelyt, Reviczky Gyulát, Odry Lehelt, Újházi Edét, Vízvári Gyulát említem a legismertebb törzsvendégek közül. Mások díszlakomákat rendeztek a barátságos étteremben (például Brehm tiszteletére). 3 6 Szállóvendégekben sem volt hiány, különösen amikor a Keleti pályaudvar forgalma megnövekedett. * 1872-ben jelenik meg a hirdetés: „Az Erzsébet királyné szállodát az Egyetem utcában május elsején nyitják meg tulajdonosai, a Schmidt testvérek. A szálloda berendezése ízléses és célszerű leend. Kávéház is lesz benne, s miután a belváros e táján egyetlen szálloda sincs, valószínűleg jövedelmező üzlet remélhető." 3 7 * Még sok szálló igyekezett az új kor új emberének igényeit kielégíteni : így a megújított Nádor Szálló, ma Tolbuchin krt. 2 sz. ház (építette Kasselik 169
