Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez I. rész

80. P. Tjkv. 1803. II., 260. 81. Raht 1805. 123. 82. P. Rel. а. п. 389. 83. P. Int. a. n. 42. 84. A XVIII. sz. végén (de ezt megelőzően is) hazánkban (éppúgy, mint más európai országokban) a cukrászok vagy urasági cukrászok (herrschaftliche Zuckerbäcker) voltak, akik uruk (többnyire főurak, főpapok) szolgálatában állva uruk háztartásában tevékenykedve, csak uruk háztartási szükségletének kielégítésére állítottak elő cukrászati termékeket, vagy polgári cukrászok (bürgerliche Zuckerbäcker) voltak, akik elkülönült termelőkként, a városi hatóságtól nyert jogosítvány alapján működve, termékeiket ellenérték fejében hozták forgalomba, áruként eladták. így tevékenységük árutermelés. Az urasági cukrászok arra nem voltak jogosultak, hogy cukrászati termékeket ellenérték fejében forgalomba hozzanak (P. Rel. a. a. 1062.) Szerepük e tilalom ellenére kifejtett kontártevékenységükön felül akkor jelentkezett, amikor az urasági háztartásból kiváltak, s tevékenységüket a városi tanácstól nyert jogosítvány alapján az árupiacra termelő, tehát polgári cukrászokként kezdték meg, ill. fejtették ki. A tanulmány csak a piacra, eladásra termelő, tehát az árutermelő cukrászokra és tevékenységükre terjed ki, és nem foglalkozik az urasági cukrászokkal és tevékenységükkel. Amikor a továbbiakban cukrászokról, ill. cukrászati tevékenységről szólunk, csak az árutermelő cukrászokról, ill. tevékenységükről van szó. 85. Gräter működésének 1789. évi megkezdését megelőző utolsó forrás, amelyből a pesti cukrászok száma megállapítható — az 1784. évi adóösszeírás (P. Lajstromozatlan Int. 1785. I. 15. Fol. 15—28.) E szerint 2 cukrász volt Pesten: Prechsel (más helyen Bregschel) Károly és Zitterbarth József. Zitterbarth még 1785-ben Budára költözött és ott folytatta cukrászi tevékenységét. (P. Rel. a. m. 495., B. Contributions Conscription. Vöstung 1785/86—1789/90). A későbbi kutatásra vár annak tisztázása, hogy az 1782. november 21-e után, de 1795. május 13-át megelőzően elhalálozott Kette András cukrászjogát még ő, vagy már özvegye gyakorolta-e, és hogy Thomas Márton meddig működött. Preschsel Károly 1744-ben (katonai elbocsátólevelének 1764. X. 31-i kiállításakor 20 és Уц éves) a Heves megyei Egerben született. Atyja, Mátyás, a császári hadsereg zászlósa, a pesti Invalidusházban halt meg. Ő maga atyja nyomdokaiba lépve katonai szolgálatot vállalt. A hg. Esterházy gyalogezredben 4 évig kadettként szolgált, résztvett a hétéves háborúban, Magdeburgban fogságban volt, majd onnan szabadulva, felismerte, hogy testi ereje alkalmatlanná teszi a katonai életre, 1764. október 31-én ezrede parancsnokától a csehországi Beraunban (ma Beroun), ahol akkor az ezredtörzs székhelye volt, elbocsátó levelet kapott, hazatért Budára és mostohaapjánál, Lessner János budai (vári) cukrásznál kitanulta a cukrászatot. Felszabadulása után vándorolt. Ez alatt szolgált Albert száz-tescheni hercegnél, majd 1770. október 30-án Pesten, mint cukrász polgárjogot kapott. 1784 és 1798 között halt meg. (P. Int. a. a. 4565., Tjkv. 1770. X. 30., Int. a. a. 6200., P. Lajstromozatlan int. 1785.1. 15., P. Classificationsbuch.) Az Esterházy gyalogezred egy zászlóalja 1758-tól Budán volt elhelyezve, és feladata volt az ezred létszámánák kiegészítéséről való gondoskodás. Bregschel mint budai lakos, bizonyára emiatt lett ennek az ezrednek a kadettje. Az ezred a hétéves háborúban Szászországban és Sziléziában harcolt. — Ebhardt, Ferdinand: Geschichte des к. к. 33. Infanterie-Regiments. Ung. Weisskirchen, 1888., 5., 57. s. к.; ezredtörzs székhelyére: 136. Albert szász-tescheni herceg, Frigyes Ágost szász választófejedelemnek, majd III. Ágost néven lengyel királynak a fia; 1765—1780 között Mária Terézia királynő magyarországi helytartója; Pozsonyban fényes udvart tartott. Zitterbarth (más forrásokban Cziderbard) József a csehországi Rauschenbachban — a halotti anyakönyv életkor adatából számítva — 1732-ben született. 1771. május 7-én Pesten aláírt kötelezvény szerint feleségével: Blechner (máshol: Plechner) Mária Annával kölcsönt vett fel, és zálogba lekötötték egri házukat. 1779. március 31-én Pesten polgárjogot kap. 1782. november 21-én pesti cukrászként említik. 1784-ben Pesten mint adófizetésre köteles cukrászt írják össze. Valószínűleg 1785-ben költözik Budára. 1786—1789-ben, mint budai vári 91. sz. (ma Tárnok u. 26. sz.) alatti cukrász adózik. 1789. október 8-án Budán, 57 éves korában halt meg. (P. Tjkv. 1779. III. 13., Rel. a. m. 495., Int. a. a. 6200., B. It. Contributions Conscription Vöstung 1785/86— 1788/89., Budavári Főblébánia L. D. 1760—1799.) 10 Évkönyv 145