Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez I. rész

cét, árukészlete között pedig mandulássüteményt (Mandoletti

10

2) is találtak. Ugyanakkor a pesti cukrászoknak egy 1793. szeptember 3-i nyilatkozata szerint ekkor csak egy cukrásznak volt ilyen sütemény készítéséhez szükséges kemencéje, ez pedig nem Gräter (hanem Regalgati Antal) volt.

10

3 A XVIII. sz. utolsó évtizedében három ház volt Pesten „Nahm ház"-ként ismeretes. Ezek az 1777. december 12-én polgárjogot nyert

10

4 és 1790. október 9-én Pesten elhalt

10

5 Nahm József pékmester házai voltak. Nahm József hagyatékáról készült leltárból és az ahhoz csatolt iratokból kitűnően az egyik, az 581. összeírású számú,

10

6 a másik az 581/A összeírási számú, a harmadik az 585. összeírású számú ház volt. Az előző kettő a Hajó utcának a mai Kristóf térre

10

7 eső részén, az utóbbi a Híd (később Nagyhíd, ma Deák Ferenc) utcában

10

8 volt. Abból, hogy Grâterné cukrászati tevékenysége után a Belváros 581. sz. alatt adózott,

10

9 továbbá, hogy a Nahm-hagyaték leltározását követően keletkezett (de a leltárral azonos iratcsomóban levő) iratokból, valamint nyomtatott forrásokból

11

0 egyértelműen megállapítható, hogy Agora cukrászata a Hajó utcában volt, Gräter (ill. később Agora) működési helyének a mai utcanév és házszám szerinti megállapításánál — a Híd utcai ház figyelmen kívül hagyásával — csak a leltárba vett másik két ház összeírási számának és a tulajdonosoknak az azonosításnál figyelembejövő változásait kellett nyomon követni. Ennek során az volt megállapítható, hogy Nahm József hagyatéki leltárában szereplő 581. sz. ház az 1733-ban nyitott telekkönyvben

111 4. telekkönyvi szám alatt szereplő, korábban Sigmondovics András örököseinek nevén állott ház volt,

11

2 amelyet Nahm József az örökösöktől vett, de azt csak halála után, 1791. június 7-én telekkönyvezték a nevére.

11

3 Ezt a házat a későbbi (1799. és 1806. évi) iratok, valamint telekkönyvi iratok 4. telekkönyvi számú, 581. összeírási számú és a Fehér Hajó fogadó mellett fekvő

114 házként említik.

11

5 A hagyatéki leltárban szereplő 581/A összeírású számú házzal, mint ilyen összeírási számúval későbbi forrásokban nem találkozunk. Nem szerepel azonban Nahm József hagyatéki leltárában 582. összeírási számú ház annak ellenére, hogy azt mint 3. telekkönyvi számú házat 1780ban, részben Werner Katalinnal kötött házassága révén (Theils mit der Katharina geborene Wernerin erheyrattet), részben készpénzfizetés ellenében (gegen auszahlung) megszerezte,

11

6 és 1805-ben még Nahm József házaként került átírásra. A II. József kori telekkönyv mutatójában 582. összeírási számmal szereplő házat az 1805. évi tulajdonosváltozáskor mint 3. telekkönyvi számú és 581. összeírási számú házat jegyezték be a telekátírási jegyzőkönyvbe.

11

7 Valamennyi forrás adatainak egybevetése alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ennek a háznak 1805-ben 581. összeírási számúként történt említése tévedés eredménye. A tévedésre feltehetőleg az adhatott okot, hogy két szomszédos ház volt Nahm házként ismeretes. 7794-ben tehát a Hajó utcában kétségtelenül két Nahm-féle ház volt. Abból, hogy Grâterné 581. sz. alatt adózott, és Agora Konstantinnak a címeként az 1797/98. évi adófelosztási könyvbe

11

8 Belváros 581. számot jegyeztek be, arra kell következtetni, hogy az a Nahm József féle ház, amelyben Gräter ellen a végrehajtást foganatosították, 135