Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében

horogra pedig a mérendő árut akasztották. A másik változatánál az áru kis, 3—4 láncon függő serpenyőbe került az áru. A súlyok általában bronzból és kőből készültek, de ismeretesek ólomsúlyok is. Formájuk változatos: sokszögű, kocka alakú, gömbölyded, korong és csüngő forma. Bonyhádról előkerült egy férfifejet ábrázoló súly is.

7

6 A súlyokon szereplő jelzések: as 327,45 g I deunx 300,16 g S — ~ — dextans 272,88 g S= = dodrans 245,59 g S=-;S = I bes 218,30 g S= ; —

S — septiunx 191,02 g Ssemis 163,73 g S quincunx 136,44 g = = — — = triens 109,15 g = = quadrans 81,86 g = —;=I sextans 54,58 g = sescuncia 40,93 g — L; L — uncia 27,288 g — semuncia 13,644 g L; E sicilicus 6,822 g э sextula 4,548 g I; 2 scrupulum 1,137 g 7;э;Е. E

7

7 A mértékjelzéseket feltüntették az edényeken is. Római űrmértékek (lepárolt vízre): 1 amfora 26,2918 liter 1 urna 13,1454 liter 1 congius 3,2863 liter 1 sextarius 0,5477 liter 1 hemina 0,2738 liter 1 quartarius 0,1369 liter 1 acetabulum 0,0684 liter 1 cyathus 0,0456 liter

7

8 Az űrmértékeket súlymértékben is kifejezték: 1 amfora olaj 7,2 bor 80 méz 108 font 1 chuns olaj 9 bor 10 méz 13,5 font 1 xestes olaj 18 bor 20 méz 27 uncia 1 kotyle olaj 9 bor 10 méz 13,5 uncia A hosszmérték alapja az ún. Capitolium láb, mely mértékmintáját márványlapra vésve a római Capitoliumban állították fel. A hosszmértékek az emberi testhez viszonyítottan alakultak ki : ujj tenyér, arasz, rőf, öl, láb, lépés. 4 Évkönyv 49