Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében

kedés a túlpartiakkal. Ezen a vásártéren volt hely a gabona, marha és a rabszolgák számára is.

5

4 A barbárokkal való kereskedelem szervezett formában történt. A vásárnapok Marcus Aureliusig nem voltak rögzítve. Háborúja utáni békeszerződésében rendeletet adott ki a piactérre és a vásárnapok tartására vonatkozóan.

55 Az aquincumi táborvárosban épült fel a III. sz. első felében a vásárcsarnok (hűscsarnok).

5

6 A római piac mintáját követte, a vitruviusi 3 : 2 arányt megközelítően betartva.

5

7 A macellum négy oldalról körülzárt épület, belső udvarral. (5. kép) Az udvart 6, ill. 4 pillérrel körülvett fedett tornác szegélyezi, mögöttük bolthelyiségekkel. Keleti és nyugati oldalán egy, északi és déli oldalán két sor bolthelyiség, ill. raktár helyezkedik el.

5

8 A keleti és nyugati oldalon levő helyiségek kis méretűek (kb. 2x3 m), a két hosszanti oldalon levők nagyobbak. A bolthelyiségek elülső oldalát eltolható deszkafalból képezték ki. A vásárcsarnok három oldalával az utcára, a negyedikkel a térre nézett, így a forgalom zavartalanul folyhatott le.

5

9 Viszonylag szűk bejárata miatt oda kocsival nem lehetett bemenni.

6

0 A vásárcsarnok fő árucikke a hűs volt. (6. kép) A macellum udvara közepén kör alapú, valószínűen kupolás épület állott (tholos), amelyben a vásárfelügyelő, az aedilis tartózkodott. Feladata volt az utak karbantartásán és a fürdők ellátásán kívül a súlyok és mérlegek ellenőrzése a piacokon és a gabonaellátás biztosítása. Ez utóbbira utal egy népgyűlés alkalmával falra festett kortesfelirat : „Caius Iulius Polybiust válasszátok aedilisnek, kérlek, jó kenyeret hoz majd."

6

1 6. kép. Hentesüzlet. Kőrelief. 44