Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében

komann háborúi, melyek idején a kereskedelmi forgalom szinte teljesen szünetelt. Az új érdekeknek megfelelően megváltoztak az útviszonyok. A kereskedelem új főútvonala a Duna út lett. A rajnai és dunai limes védelme alatt fellendült az olcsóbb szállítást biztosító rajna—dunai hajózás. (3. kép) A rajna— dunai forgalmi tengely, mely a Kelet és Nyugat-Európa közötti termékcsere fő útvonala lett, háttérbe szorította az Itáliával való összeköttetést. A Borostyánkő út veszített korábbi jelentőségéből, Carnuntum, mint a Borostyánkő út dunai átrakodóhelye továbbra is számottevő. Aquileia pedig mint közvetítő vett részt továbbra is a kereskedelemben. A nyugat—keleti átmenőforgalmat biztosító Száva menti út a II. sz.-tól összeköttetést jelentett az új tartománnyal, Dáciával. Nyugati üzletemberek irányítása alatt állt, akik kezükben tartották Dacia importját és nyugati irányú exportját. A két átlós, Savariát Mursával, valamint Poetoviot és Aquincumot összekötő szárazföldi kereskedelmi útvonal a II. sz. végén elsorvadt.

1

3 A dunai vízi út mellett új belső szárazföldi utak alakultak ki. A Brigetio (Szőny)—Sopianae (Pécs) útvonal Brigetióból indult, követte a Sárvíz folyását, s a Mecseket megkerülve érte el Sopianaét.

1

4 Másik szárazföldi útvonal Sopianaét Aquincummal kötötte össze. Az új kereskedelmi központ — Carnuntum mellett — a legjobb dunai átkelőhelynél fekvő Aquincum lett. Itt cseréltek gazdát a nyugatról, délről és keletről érkező áruk, itt találkoztak, ill. innen indultak ki a Kárpát-medencét egységgé szövő kereskedelmi utak. 3. kép. Folyami hajózás. Síremlék. 38