Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

S. Nagy Anikó: Rómaikori kereskedelem a Kárpát-medencében

S. NAGY ANIKÓ RÓMAIKORI KERESKEDELEM A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A Kárpát-medencében az őskor folyamán földrajzilag — hágók, folyóvölgyek mentén — kialakult fontos kereskedelmi útvonalakon már a hódítás előtt megjelentek a római kereskedők. A katonai foglalás után megindult az utak kiépítése, s az egész Kárpát-medence fokozatosan bekapcsolódott a római birodalom gazdasági vérkeringésébe. - A természetes kereskedelmi útvonalak közül — Róma expansiójának megfelelően — legnagyobb jelentőségű a Száva menti és a Borostyánkő út volt. Az Itáliát a kelettel összekötő fő útvonal, a Száva menti út kiindulópontja az i. е. II. sz.-ban alapított Aquileia volt, mely az Alpok északi részén, a Balkánon és a Duna vidékén kereskedelmi hálózatot alakított ki. Aquileiaból az áru Nauportuson keresztül haladt keletre Siscia (Sisek) és Sirmium (Belgrád) érintésével. Olajat, bort és tengeri árut szállítottak, az illírektől rabszolgát, bőrt és vágóállatot kaptak. Mivel ezek leletanyagban nem mutatkoznak, Strabon közlésére szorítkozunk (bor és olaj szállítása fahordókban történt).

1 (1., 2. kép) Ugyancsak Strabon tesz említést egy, a Kapós völgy és a Duna mentén vezető útról.

2 A Pannónia déli részén előkerült bronzleletek, a Kapós völgyében és a Boszniában előforduló köztársaságkori pénzek arra utalnak, hogy Boszniából a Dráva—Száva között, Sisciától keletre, a Kapós völgyébe vezetett 1. kép. Borszállítás. Kőrelief. 35