Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Gadanecz Béláné: A vendéglátóipari dolgozók szakszervezeti mozgalmának sajátosságai

„degradálását" is vállalni kell. A vendéglátóiparnak az elvesző minőségi fogyasztásért átmenetileg a kis haszonra, nagy forgalomra alapozott tömegfogyasztással kell kárpótolnia magát, ha csak ezt az utat végigjárva lehet eljutni a tömegek minőségi fogyasztásához. Az összmozgalom megértő támogatásával nemcsak a munkások többsége, hanem a kistulajdonosok jelentős része is képes megérteni és vállalni az átmenet nehézségeit. IV. Az értekezés témaköréből készült publikációk jegyzéke A budapesti vendéglátóipari dolgozók szakszervezeti mozgalmának kezdetei 1894—1902. Periodica Polytechnika. ВМЕ 1967. Magyar nyelvű társadalomtudományi különszám. 76—95. 1. A vendéglátóipari dolgozók helyzete és mozgalma a szocialista szervezkedést megelőző évtizedekben. A Magyar Vendéglátóipari Múzeum 1970-es Évkönyve. Bp. 277—293. 1. (1971.) A magyarországi vendéglátóipari dolgozók mozgalmának vázlatos áttekintése a kezdetektől 1945-ig. A vendéglátóipari tevékenység szervezése és módszerei I. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola. Tankönyvpótló jegyzet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1972) 56—68. 1. Vendéglátóipari dolgozók a magyar munkásmozgalomban a kezdetektől 1919-ig Táncsics Könyvkiadó, 1972. 352 1. Az egység útján. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének története. Táncsics Könyvkiadó, 1975. 117—141., 231— 278., 309—326. 1. * Gadanecz Béláné válasza opponenseinek kandidátusi értekezésének nyilvános vitáján (Részletek) A hazai és a nemzetközi szervezkedés kapcsolatáról megállapította, hogy sok szakmától eltérően a magyarországi vendéglátóipari szakszervezet kialakulására alig volt hatással a külföldi szakmai szervezkedés. Ennek okai: 1. Az osztrák testvérszervezet ugyan már 1892-ben megalakult, de az I. világháború előtt kisebb erővel rendelkezett, mint a magyar. A 19. század végére Németországban is kialakult a szakma szociáldemokrata szakszervezeti mozgalma, viszonylag jelentősebb erőt azonban csak 1906-tól képviselt. A polgári befolyás alatt álló önsegélyező egyletek, illetve a keresztény-nemzeti alapon álló vendéglátóipari szervezetek mindkét országban erősebbek maradtak, mint a szociáldemokrata szakszervezetek. Kisebb volt a súlyuk országuk szociálde21 323