Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Pápa Miklós: A kereskedelmi gyűjtemény megalapítása

a gondolat ébrentartásával telt el. Segítésére felsorakozik a szaksajtó is: a BELKERESKEDELEM 1956. októberi számában az alábbi rövid közlemény jelent meg: Választváró javaslat Senki sem tagadhatja, múzeumi kultúránk sokat fejlődött az elmúlt években. Múzeumaink fejlődése közepette egyre nagyobb hiányát érezzük egy kereskedelmi múzeumnak. Szocialista kereskedelmünk friss emlékeit öszszegyűjteni éppolyan érdekes és hálás feladat lenne, mint felkutatni kereskedelmünk haladó hagyományait, messzi évszázadokba nyúló történelmi emlékeit. És ha nemcsak a magyar, hanem általában a magyarföldi kereskedelmet vizsgáljuk, még messzebbre mehetünk vissza: már Aquincumnak is jelentős és fejlett kereskedelme volt. — Kereskedelmi kultúránk fejlesztésében nagy lépést jelentene a múzeum megnyitása. S mi kell mindehhez? Egy kis ügyszeretet, szerény, kezdethez négy-öt szoba, ami biztosan akad a Belkereskedelmi Minisztériumban. 1957 tavaszán a belkereskedelem szaklapja KIRAKAT címen újult meg. Júniusi számában az alábbi cikkben foglalkozik múzeumunk problémájával: Létesítsünk kereskedelmi múzeumot! A magyar kereskedelem dokumentációjának igen nagy lehetőségei vannak. Már a XI. században, I. László idejében találunk a kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket. Az Aranybullát kibocsátó II. Endre alatt pedig a pesti kikötő a bécsi kereskedelem nagy központja volt. V. Jan „Tatárjárás" c. művében olvassuk, hogy abban az időben a magyarok drága, válogatott lovakat hajtottak a kijevi vásárba. —- Igen régi Buda kereskedelme is. A budai várban végzett ásatások alkalmával mintegy 3,000 ládányi lelet került elő a földből. Tömérdek cserép: drága kínai, spanyol, kisázsiai, Rajna-melléki áru. Bizonyítékául Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló nagy hatósugarú kereskedelmi kapcsolatainak. Hogy milyen nagy volt a forgalom, következtetni lehet abból is, hogy a külföldiek példájára a magyar kereskedőknek is épített egyik királyunk templomot Konstantinápolyban; olvassuk továbbá, hogy Amsterdam raktáraiban magyar termények is szerepeltek. A belkereskedelem sem volt jelentéktelen. Híresek voltak a budai Bécsi kapunál szombatonként tartott hetivásárok, s a pesti országos vásárok: augusztus 1-én Vasas-Szent-Péter napján és december 6-án, Miklós napján. Az egykorú leírásokból két pesti piacról tudunk : a Búza piacról, melynek helye bizonytalan, s egy másikról, mely a mai Váci utcai iskola helyén állott domonkos kolostor környékén volt. 24