Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

tak volna.

11

2 A hatvanas években azonban az ország még fejletlen volt ahhoz, hogy a javaslatot megvalósítsák. Két évtized múlva viszont nemcsak az eszközök, hanem a vállalkozószellem is megvolt hozzá. Schwimmer Pál temesvári lakos kérelmezte a Menetjegyiroda megalapítását, s Baross Gábor, akkori közlekedésügyi államtitkár támogatta. Bár az iroda szerény keretek között indult — mindössze 5 tisztviselőből állt a személyzete, ebből hármat az Államvasutak engedtek át — már az első évben nagy feladatot kellett megoldaniuk, az 1885. évi Országos Kiállítás turistaforgalma előkészítésének megszervezését.

11

3 Az 1885. évi Országos Kiállítás Az 1885-ben megrendezett kiállítás volt az első, ahol szervezetten igyekeztek gondoskodni a nagyobb számban érkező külföldi vendégekről. Ezt tükrözi Rudolf trónörökösnek a királyhoz intézett megnyitó beszéde is. „Örömmel fogják üdvözölni Magyarországnak ezen előrehaladását mindazon egyéb országok, melyek Felségednek megáldott jogara alatt egyesülnének, — s az idegen nemzetek honosai, kik a kiállítást tanulmányozni fogják, újabban is igazságos elismeréssel fognak Magyarország tetterejének és a szellemének áldozni."

11

4 A Főváros már az előkészületek alatt több olyan intézkedést tett, vagy tervezett, amely részben vagy egészben az idegenforgalom érdekében történt. Világosan látták, a kiállítás szorosan vett gazdasági jelentősége, s az idegenforgalom összefügg egymással. Gerlóczy János alpolgármesternek a főváros törvényhatóságának tett zárójelentéséből kitűnik: „Előre látható volt, hogy a kiállítást sok idegen fogja meglátogatni, s így kiválóan kedvező alkalom kínálkozott arra nézve, hogy az idegenek itt-tartózkodását kellemessé téve, velük hazánkat és fővárosunkat legelőnyösebben megismertessük, és így látogatásukat jövőre is biztosítsuk. Erre azonban a fővárosnak természetadta szép fekvése magában elegendő nem lévén, szükségessé vált, hogy az idegeneknek kényelmes, biztos és lehetőleg olcsó elhelyezéséről, élelmezéséről, időtöltéséről, a zsarolásoktól és a visszaélésektől való megóvásáról, a jó közlekedésről, a forgalmi és főleg a kiállításhoz vezető utak megfelelő állapotba hozásáról és szépítéséről idejekorán gondoskodva legyen."

11

5 E célból a rendőrséget felkérték, hogy fokozottan ügyeljen a fennálló tilalmak megtartására, figyelje a díjszabások betartását, a hordárok öltözetet, a nyilvános járművek állapotát, tisztaságát, és karbantartását. A fővárosi háztulajdonosok kötelesek voltak a rosszabb állapotban levő házakat tataroztatni, homlokzatukat újra meszeltetni — erre falragaszok is felhívták a figyelmet. — Több utca kövezetét kicserélték, egyeseket aszfaltoztak.

11

6 A tisztaság javítására 20 000 Ft-ot áldoztak, a Városligetet — az eddigiektől eltérően — nappal is tisztíttatták.

11

7 Néhány tervbe vett intézkedést már idő, vagy pénzhiány miatt nem sikerült végrehajtani. így elmaradt a Hunyadi téren a vásárcsarnok felépítése, a soroksári vasút (vicinális) megépítése és mentőállomások létesítése. Az eléggé rossz helyzetben levő omnibuszközlekedésen sem sikerült javítani.

11

8 233.